Lisa Gerard Braun író és a mentális egészség szószólója, aki 25 év után elvált a férjétől, de már körülbelül 10 évvel korábban rájött arra, hogy boldogtalan a házasságában. A döntésről, és mindarról, amit megtanult a folyamat során, egy esszében számolt be.
„Szerettem a férjemet, és szerettem anya és feleség lenni. Aztán felébredtem. Aszerint éltem, amit a házasságról tudtam, anélkül, hogy tudtam volna, hogy újradefiniálhatom a számomra fontos területeket, a lelkemet, sőt a személyiségemet is” – írta Braun.
Házassága első 15 évében boldog volt, vagy legalábbis azt hitte, később azonban rájött, hogy miközben próbált megfelelni valamilyen íratlan szabályoknak, elveszítette a saját hangját, elveszítette önmagát.
„Vicces, hogy egy viselkedési minta annyira megszokottá válhat, hogy már nem is látod. Egyszerűen beleolvad a hétköznapokba. Egészen addig, amíg egy nap rá nem jössz, hogy nem ismersz saját magadra” – írta.
Braun azt is elmondta, hogy az évek során próbálta rendszeresen meglepni a férjét, és teljesíteni a bakancslistája különböző elemeit, egy nap azonban a férjét és önmagát is meglepte, amikor feltette a következő kérdést: „Mikor kezdünk el dolgozni az én bakancslistámon, és tudod egyáltalán, mi van rajta? Mindkettőnket megdöbbentettem. Nem tudott válaszolni. Aztán rájöttem, hogy én sem. Már nem emlékeztem, hogy mit akarok.”
Innen azonban már nem volt visszaút. Lassan elkezdte visszanyerni az önbecsülését, és emlékeztette magát arra, hogy önmagában is értékes, nemcsak azért, amit másokért tesz. De ez lassú folyamat volt, ráadásul, bár a férje szóban mindenféle ígéreteket tett, továbbra sem változott semmi, és semmit nem tett annak érdekében, hogy valóra váltsa az ígéreteit.
A nő ezen a ponton kénytelen volt belátni, hogy a férje egyáltalán nem akarja feladni azt a kényelmes helyzetet, amihez hozzászokott, és az életük továbbra is az ő vágyai köré összpontosult.
„Szembetűnően nyilvánvalóvá vált, hogy nem számíthatok érzelmi támogatásra. A választási lehetőségeim nyilvánvalóak voltak, és választanom kellett közülük. Felvehetem a mártír szerepét, és folytathatom, miközben továbbra is fojtogat a nyomás, vagy kitörhetek, és elkezdhetem ünnepelni önmagamat” – írta Braun, hozzátéve, hogy úgy érzi, a férjével mindketten felelősek voltak a házasságuk kudarcáért.
Ő túl sokáig várt, és folyamatosan másokat helyezett előtérbe, a férje pedig képtelen volt lemondani az irányításról. Végső soron elveszítették az egyensúlyt, ami rendkívül egészségtelen dinamikához vezetett, és végül a különválás maradt az egyetlen lehetőség, még ha az odáig vezető út éveken át is tartott.
Lisa Gerard Braun elmondása szerint a következő dolgokat tanulta meg azzal kapcsolatban, mit jelent boldognak lenni, és a saját utunkat járni az életben, és azt szeretné, ha a mostanra már felnőtt gyerekei is megértenék ezeket:
1. Nőnek lenni nem egyenlő azzal, hogy áldozat vagy.
2. Senki sem ér kevesebbet a másiknál, vagy képtelen arra, hogy céljai legyenek és elérje azokat.
3. Soha nem szabad bizonytalan talajra építkezni.
4. Rendkívül fontos, hogy hitelesek legyünk és hűek önmagunkhoz.
5. A házasság egy partneri kapcsolat.
6. Ha nem értékeled önmagad, nem várhatod el másoktól, hogy értékeljenek téged.
7. A határok egészségesek. Azok az emberek, akik tiltakoznak ellenük, általában azok, akik miatt meg kellett húznod ezeket a határokat.
8. Légy hű önmagadhoz, a szívedhez, az elveidhez és az értékeidhez.
9. Senkinek sem kell megfelelni a másiknak csak azért, hogy boldoggá tegye.
10. Rendben van, ha elengedjük azt, ami nem működik, és továbblépünk.
11. Jobb egyedül, de egészségesen, mint egy egészségtelen kapcsolatban.
12. Azok az emberek, akik szeretnek téged, meg fognak érteni és támogatni fognak.
13. Azoknak az emberek, akik nem szeretettel és támogatással válaszolnak, nem kellene az életed részének lenniük.
