Próbáltad már valaha távolságtartóan követni a saját gondolataidat, mintha egy tévéműsort követnél, anélkül, hogy hagynád, hogy befolyásoljanak a hallottak? Általában hajlamosak vagyunk azonosulni a gondolatainkkal, és hiszünk abban, amit gondolunk.
De sajnos nem minden gondolat valós vagy hasznos, ami megfordul a fejünkben. Nem az vagy, amit gondolsz. Az a személy vagy, aki úgy dönt, hogy elgondolkodik valamin, és cselekszik, vagy sem.
Eckhart Tolle német származású előadó, spirituális tanító és író „A most hatalma” című sikerkönyvében elmagyarázta, hogy szerinte egyfajta eszközként kellene tekintenünk a saját agyunkra, amit használhatunk, amikor szükségünk van rá.
Gondolkodásunknak segítenie kellene abban, hogy bölcs döntéseket hozzunk, nem pedig kínoznia vagy összezavarnia bennünket. Amikor negatív gondolatok járnak a fejedben, segíthet, ha tudatosítod magadban, hogy te magad döntöd el, melyik gondolatokra hallgatsz, és melyekre nem, mert te vagy az, aki használja ezt az eszközt, nem az eszköz használ téged.
Az ok, amiért sokan elégedetlenek az életükkel, nem annyira magukkal a problémákkal kapcsolatos, sokkal inkább azzal, ahogy az emberek megélik azokat.
Sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy a negatív tapasztalatainkon rágódjunk, és ez egész nap, vagy akár még hosszabb ideig hatással lehet a hangulatunkra.
Sokan, anélkül, hogy egyáltalán észrevennék, hajlamosak a saját fejükben, a gondolataik közt élni, folyton a múlton rágódnak, vagy a jövő miatt aggódnak.
Egy egyszerű példa hasonló helyzetre: Tegyük fel, hogy valaki reggel elkésett munkából, és emiatt egész nap problémái voltak. Ahelyett, hogy maga mögött hagyná ezt a kellemetlenséget, folyamatosan arra gondol, hogy már az első perctől rosszul indult a napja, és ez a viselkedésében is egyértelműen megnyilvánul: panaszkodik a kollégáknak, mindenkivel vitatkozik, megfeledkezik a legfontosabb dolgokról a stressz miatt, keveset és kapkodva eszik, nem esik jól neki az étel, talán még gyomorgörcsei is vannak, mert túl gyorsan evett. A nap végén fáradtan ér haza, és a történtek miatt a fáradság kétszeresen is megviseli, nem tudja kipihenni magát, és másnap minden kezdődik elölről.
A példában a negatív események láncolata annak köszönhetően indult be, hogy az illető nem a jelenre koncentrált, hanem egy múltbeli esemény hatása alatt élt.
Bizonyos esetekben akár évekig is képesek vagyunk cipelni egy negatív tapasztalat hatásait. Egy megalázó vagy traumatikus helyzet például hosszú távon hatással lehet a személyiségünkre, és félénkebbek, visszahúzódóbbak lehetünk hasonló szituációkban.
De a negatív gondolatok olyan dolgokra is koncentrálódhatnak, amelyek még nem léteznek, vagyis a jövő problémái. Ha a végtelenségig hajszolunk valami megfoghatatlan dolgot, az hosszú távon nagymértékben elbátortalaníthat.
Sok fiatal él állandó szorongásban amiatt, hogy nincsenek pontos elképzelései a jövőjével, a karrierjével kapcsolatban. Természetes, hogy mindannyian gondolunk a holnapra, és félünk attól, hogy valamit elronthatunk, de idővel ez a félelem egyenesen rettegéssé fokozódhat, és előfordulhat, hogy azt kérdezzük magunktól: „Eddig nem sokat sikerült elérnem az életben, most mihez kezdjek?”
Jó, ha van egy tervünk, ha kitűzünk bizonyos célokat, de nem kell az egész életünknek ezek körül forognia. Mi történik például akkor, ha váratlanul közbejön valami, és minden addigi tervünket meg kell változtatnunk? Alkalmazkodnunk kell a helyzethez, és nem szabad hagynunk, hogy bármi is túlságosan a kedvünket szegje.
Rengeteg ember van, aki egyik pillanatról a másikra elveszítette mindazt a sikert és hírnevet, amiért hosszú éveken át dolgozott, de képes volt összeszedni magát, és az újabb döntéseiben is megtalálta azt, ami örömet okozhat.
Nem kell egyetlen jövőképpel azonosulnunk. A félelem és a szorongás ráadásul nem old meg semmit sem, és csak árt az egészségünknek. Az aggodalmaskodás még nem jelent produktivitást. Anélkül is dolgozhatsz a céljaid elérésén, hogy közben minden miatt aggodalmaskodnál.
A Biblia is hasonló gondolatokat tulajdonít Jézusnak ezzel kapcsolatban: „Soha ne aggódjatok hát a következő nap miatt, mert a következő napnak meglesznek a maga aggodalmai. Minden napnak elég a maga baja” – áll Máté evangéliumában.
De akár hívő ember valaki, akár nem, egy dolog biztos: sokkal boldogabb vagy, ha a jelenben élsz, anélkül, hogy a múlt eseményeivel gyötörnéd magadat, vagy a jövő miatt aggódnál.
Próbáld meglátni azt a fényt és boldogságot, ami most előtted van, mint egy gyerek, aki a pillanatnak él, anélkül, hogy folyton a múlton rágódna, vagy amiatt aggódna, mi történik, amikor felnő.
Ha látsz egy boldog gyereket, amint megcsodál egy virágot, vagy minden különösebb cél nélkül szaladgál fel-alá, akkor ezzel már éppen eleget tanultál arról, mit jelent boldognak lenni. A boldogság tudatos jelenlétet feltételez, ami lehetővé teszi a számunkra, hogy a pillanatban éljünk.
Örülj a jelen pillanatnak, mert ez a legértékesebb.
