Munkát találni, nagyon nehéz feladat. Az önéletrajzzal töltött számos óra, a várakozás, hogy egy interjúra behívják az embert, majd az azt követő újabb malmozás, hogy vajon kiválasztanak-e. Nem kell bemutatnunk, hogy mennyire stresszes folyamat.
Abba már bele sem szoktunk gondolni, hogy egy hajléktalan embernek ennél még küzdelmesebb a helyzete. Az interjúra rendes ruhát találni, előzetesen megtisztálkodni, csak néhány azok közül, amire megoldást kell találniuk.
Egy Paulo Maurice Young nevű férfinek szintén komoly áldozatot kellett hoznia azért, hogy végre munkába állhasson.
Paulo-nak nem volt se otthona, se autója és mindössze 1 dollár volt a zsebében. Ennek ellenére jelentkezett a Pratt & Whitney repülőgépgyárba.
Szerencsére az interjú jól ment és ideiglenesen felvették őt. Mivel Paulo bízott benne, hogy teljes állásban ott dolgozhat majd határozatlan ideig. Ezért hajlandó volt arra, hogy naponta összesen 6 órát gyalogoljon, hogy eljuthasson a munkahelyére, majd haza.
Az interjúhoz is 3 órát kellett oda, majd 3 órát hazáig gyalogolnia
Nem sokkal azután, hogy elkezdett dolgozni, a kollégái észrevették, hogy Paulo ruhái eléggé piszkosak és olyan volt, mintha napokig nem tisztálkodna.
Aggódtak érte, ezért úgy gondolták, hogy ideje fellépni az ügyben.
“Udvariasan megkérdezték tőlem, hogy hol élek. Ezt persze a büszkeségem miatt nem akartam elmondani, de nem hagytak békén.”– mondta Paulo.
Paulo végül elmondta, hogy mi az igazság és a többiek tudták, hogy azonnal tenniük kell valamit, hogy segítsenek neki.
“Tennünk kellett valamit, ezért rögtön felhívtam egy szállót, hogy arra az éjszakára helyet találjunk neki.” – mondta a menedzsere, Kelly Johnson.
A következő napokban a munkatársak összedugták a fejüket, hogy ki miben tudna segíteni neki.
Szállást, ételt és ruhákat ajánlottak fel neki. Paulo-nak nem kellett többé órákat gyalogolnia a munka miatt. A munkatársak segítsége pedig nagyon is sikeresnek bizonyult.
