Az érzelmes találkozást egy 2018-ban elvégzett DNS-teszt tette lehetővé az Ancestry online felületén.
Nancy Womac egy gyönyörű, egészséges lánynak adott életet, és alig várta, hogy felnevelhesse. De sajnos a kisbabát még azelőtt elvették tőle, hogy egyáltalán a karjaiban tarthatta volna, miután életet adott neki egy tennessee-i kórházban. Mindez 42 évvel ezelőtt történt, és, bár a legtöbb ember ennyi idő alatt feladta volna a reményt, hogy valaha is megtalálja a gyermekét, Womac nem így tett. A szíve mélyén biztosan tudta, hogy egy nap találkozni fog a lányával.
Womac minden évben tortát sütött a lánya születésnapjára, és azon tűnődött, vajon éppen hol lehet, és hogy boldogulhat. „Emlékszem, hogy arra gondoltam: valószínűleg most teheti meg az első lépéseket, vagy, mostanában veszítheti el az első tejfogát, most kellene elkezdenie az iskolát” – mesélte az édesanya.
„És minden évben a születésnapján – bár tudtam, hogy ennek semmi értelme – sütöttem neki egy tortát. Ma lenne 12 éves. Ma lenne 13 éves. Ma lenne 14 éves” – tette hozzá Womac. Azt azonban nem tudhatta, hogy 2021-ben végre újra találkozhat elveszett gyermekével, aki most Melanie Spencer néven él.
Az érzelmes találkozást egy 2018-ban elvégzett DNS-teszt tette lehetővé az Ancestry online felületén. „Negyvenkét év kérdése gyűlt fel bennem” – mondta Spencer az NBC News tudósítójának, Kate Snow-nak adott interjújában. „Olyan érzés, mintha végre hazatérnék.” Ami az édesanyját illeti, aki négy évtizede kétségbeesetten várta, hogy eljöjjön ez a nap, ő így nyilatkozott: „Pont olyan, amilyennek elképzeltem. Gyönyörű. Okos.”
Womac egy daltoni árvaházban élt, Georgia államban, és mindössze 16 éves volt, amikor teherbe esett. „Az első pillanattól kezdve szerettem, amint megtudtam, hogy terhes vagyok. És soha nem szűntem meg szeretni őt” – mondta. De amikor az árvaház igazgatója megtudta, hogy terhes, a Mississippi állambeli Hattiesburgba küldték a fiatal lányt egy leányotthonba. Hat hónap elteltével a tennessee-i East Ridge-be szállították, ahol végül megszülte a gyereket.
„Emlékszem, hogy vajúdni kezdtem, és beadtak egy injekciót, hogy elaltassanak. Nem emlékszem arra, amikor megszületett. Nem emlékszem rá, hogy bevittek a szülőszobára. Nem emlékszem semmire. Mire felébredtem, már nem volt ott” – idézte fel Womac. „Ő volt az elsőszülött gyermekem. Ez olyasmi, amin az ember soha nem teszi túl magát.”
Ami Spencert illeti, Dél-Afrikában és Indonéziában nőtt fel, miután misszionáriusok fogadták örökbe. Örökbefogadó szülei azt mondták neki, a biológiai anyja számára fontos volt, hogy jó keresztény otthonban nevelkedjen. De Spencer is egész életében kíváncsi volt a biológiai anyjára. „Mindig sok kérdésem volt vele kapcsolatban. Meg akartam találni, többet akartam tudni róla. Azt hiszem, féltem, hogy nagyon fájdalmas lehet, ha mélyebbre ások, és rájövök, hogy nem akart engem” – mondta.
Spencer később az Egyesült Államokba költözött, hogy egyetemre menjen, megszerezte a mesteri diplomáját, és két gyereke született. Miután már saját családja volt, még inkább kíváncsi volt a biológiai szüleire. „Komolyan elkezdtem gondolkodni azon, hogy mit mondjak a gyerekeimnek arról, hogy honnan származnak. Úgy döntöttem, hogy elvégzem az Ancestry DNS-tesztjét. A legérdekesebb az egészben, hogy tényleg találtak egyezést. Majdnem 40 év telt el, és arra gondoltam, miért ne?”
Először Womac nővérét találta meg, Cheryl Blackwellt, aki aztán elvezette őt az édesanyja Facebook profiljához. Spencer és Womac hamarosan üzeneteket kezdtek váltani, aztán együtt töltöttek néhány napot Georgiában. A lány megismerkedett Womac többi gyerekével is, együtt ebédeltek, és régi családi fotókat nézegettek. Bár az édesanya sok mindenből kimaradt a lánya életében, most örül annak, hogy legalább ezeket a pillanatokat megoszthatták egymással.
Forás: twice.hu
