A hosszú repülőutak már önmagukban is kellemetlenek lehetnek. Egy ülésben szorulva utazni akár félnapon át nem egy olyan élmény, amit az ember napi szinten bevállalna. Vannak azonban esetek, amikor bármennyire is toleránsak legyünk, képes kihozni a sodrunkból már az is, ha egy gyerek megállás nélkül rugdossa a székünket.
Apa és lánya épp Indiából tartott haza egy meglehetősen fárasztó repülőúton, amikor abba a kevésbé szerencsés helyzetbe kerültek, hogy egy háromtagú család előtt kaptak helyet. A fiuk nagyjából 9-10 éves lehetett, egy örökmozgó gyerek, akit a szülei nem fegyelmeztek.
Az apa és 14 éves lánya egy ideig tűrték, hogy a mögöttük ülő gyermek állandóan rugdossa az ülésüket. De a férfi végül képtelen volt hallgatni, és konfliktusba keveredett a kiskamasz szüleivel.
Éjszakai repülőútra váltottak jegyet abban a reményben, hogy néhány órán át legalább alvással mulaszthatják az időt. De a kisfiú ismétlődően rugdosta a lány székét. Az apa kezdetben udvariasan megkérte a fiút, hogy hagyja abba. A fiú szót fogadott, de csak rövid időre, aztán újra elkezdte.
Mivel a férfi nem akart jelenetet rendezni, ezért stratégiai lépésre vetemedett: teljesen hátradöntötte a székét, megzavarva ezzel a mögötte ülő fiú édesanyját. A házaspár ezt azonnal szóvá tette, és az utaskísérő közbelépését kérte.
A hölgy megkérdezte, hogy a férfi továbbra is hátradöntve akarja-e tartani az ülését, az apa igennel válaszolt. Az utaskísérő ekkor megerősítette, hogy azt teheti, amit akar.
A férfi suttogást hallott maga mögül, aminek hatására a fiuk már nem rugdosta tovább a lánya ülését. Az apa azonban egy órán keresztül még hátradöntött székben utazott, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a pár megtanulta a leckét. Megfontoltan és felnőtt módjára cselekedett.
Sokak szerint, akik olvasták a történetüket a Reddit-en, azt kellett volna tennie a férfinak, hogy megvárja, míg felszolgálják az italokat, és azután dönti hátra a székét, hogy a szülők leöntsék magukat.
Mások viszont egyetértettek abban, hogy a legtöbben csak akkor értik meg, hogy a tetteik miként hatnak másokra, amikor közvetlenül őket is érinti valami hasonló.
Az igazság az, hogy emberi mivoltunkban teszünk olykor olyan dolgokat, melyeket teljesen elfogadhatónak tartunk – a mi szemszögünkből, de nem nézzük azt, hogy ez miként érint másokat.
De ha kissé körültekintőbbek lennénk, elkerülhető lenne a kellemetlenség. Nem kellene azt tennünk másokkal, amit mi magunk sem tolerálnánk. Ráadásul, sokan azon a véleményen voltak, hogy a légitársaságoknak nem kellene felengedniük a gépeikre azokat a családokat, amelyekben a gyermekek nem tudnak viselkedni…
