MIÉRT MONDJUK AZT, HOGY EZT AZÉRT LEKOPOGOM?
Régen is úgy tartották, hogy a kimondott szónak ereje van. Ha pozitívat mondunk általában attól tartunk, hogy a helyzet rosszra fordulhat. Amikor meg negatívat mondunk, akkor attól félünk, hogy megvalósul. Mindkétszer az elkiabálástól való félelem készteti az embereket a kimondott szavak lekopogására.
DE MIÉRT FÁN KELL LEKOPOGNI ALULRÓL FELFELÉ ÉS MIÉRT HÁROMSZOR BALKÉZZEL?
Bár a lekopogás egy igen elterjedt szokás az egész világban – a legtöbb európai országban, Amerikában, Ázsiában is ismerik – mégsem csak egyetlen magyarázat van a viselkedésre.
Van, ahol a kopogás nem kötelező, elegendő a fa megérintése is. Sőt, van, ahol nem a fa, hanem a fém az, amin kopogni kell. De nézzük mivel magyarázható a viselkedés!
- A pogány hiedelmek egyik alapja a fákban lakozó szellemek tisztelete. Ha nagy szerencse történt, vagy elkerülte őket a baj fából készült tárgyak megsimításával köszönték meg az erdő, a fa szellemének a segítséget. Ez azért is hihető, hiszen régen az emberek sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a természettel, mint ma.
- Egy másik értelmezés szerint félelemből koppintottak a fára, hogy az erdő szelleme ne hallja dicsekvésüket, ne irigyelhesse meg szerencséjüket vagy emiatt ne büntesse őket. Tehát a lekopogás voltaképpen zajkeltés (a télűzés is ezen alapul) ezért, hogy a szellemek vagy gonosz erők ne hallják meg az ember jó, rossz dologról szóló kinyilatkoztatását és így ne tudják a jót megirigyelni, a rosszat pedig valóra válani.
- Vannak, aki a kereszténységre vezetik vissza a fán kopogás babonáját. Szerintük a fa Jézus keresztfáját szimbolizálja, és ha ezen koppintunk hármat (Szentháromság), akkor a gonosz nem hallja meg a jószerencsénket, így nem is teheti azt tönkre.
- Steve Roud történész szerint az első írásos utalások a XIX. század elejéről származnak, és egy ma is népszerű gyerekjátékkal, a fogócskával kapcsolatosak. A játékosok azért érintették meg a fát, hogy a fogó később ne kaphassa meg őket. Roud szerint a megérinteni a fát, lekopogni a fán szófordulat innen került át a köznyelvbe.
Az alulról fölfelé kopogás oka, hogy a bútorlapok alsó része a legtöbb esetben kevésbé megmunkált és közelebb áll az erdő, illetve a kereszt fájához, mint a megmunkált felső rész. (A lengyelek szerint például csak nyers, festetlen fán működik a lekopogás ereje.)
Azért bal kézzel, mert az a szív felőli oldal és ezáltal nagyobb erőt, nyomatékot adunk a lekopogás tevékenységének.
A Szentháromság melletti háromszori kopogás magyarázata lehet az is egyesek szerint, hogy az első koppanás egyfajta figyelemfelhívó beköszönés, a második a simítás, a harmadik pedig a köszönöm kifejezése.
