Kiderült, hogy ha egy nő elvált, és nincs saját otthona, a férfiak azonnal azt feltételezik, hogy lakással rendelkező partnert keres. Ha pedig gyereke is van, akkor már nem is nő, hanem ingatlanvadász. Egy évvel ezelőtt váltam el az első férjemtől. A munkahelyén talált egy fiatalabb és vonzóbb nőt, és viszonyba kezdett vele. Hogy őszinte legyek, fogalmam sem volt róla, hogy Andrej megcsal.
A válás után a szüleimhez és a lányomhoz költöztem, mert az exem elhagyta a lakást, és nekem nem volt jogom hozzá. Szerencsére Andrej elég okos volt ahhoz, hogy tartásdíjat fizessen. Az én fizetésemmel nehéz lett volna egyedül boldogulnom.
Eleinte eszembe sem jutott, hogy új férfit keressek, vagy randevúkra menjek. Nem volt rá szükségem. Később azonban a barátaim elkezdtek meggyőzni arról, hogy ideje lenne nyitni az új kapcsolatok felé, és találni egy rendes férfit: „Szükséged van egy erős vállra, szeretetre, támogatásra.
Mikor mosolyogtál utoljára? Hidd el, nem minden férfi olyan rossz, mint az exed!” – Nézz magadra, még a szép öltözködést és a sminkelést is abbahagytad! Létrehoztam egy profilt a társkereső oldalakon. A barátaim megpróbáltak bemutatni a barátaiknak vagy rokonaiknak.
Néha „véletlenül” meghívtak látogatóba, ahol egy nőtlen barátnőm volt: „A mi Allánk olyan szorgalmas, olyan finomat főz, hogy még többet fogsz kérni” – dicsértek. De amint a potenciális urak megtudták, hogy van egy gyerekem, és a szüleimmel élek, mind eltűntek. Némelyikük meg sem magyarázta, hogy miért, egyszerűen letiltották a számomat.
Egy nap úgy döntöttem, hogy tanácsot kérek egy férfi kollégámtól a munkahelyemen. Ő meg tudta magyarázni, hogy mi a logika egyes férfiak viselkedése mögött.
A válasza megdöbbentett: „Nem érted, miért történik ez? Van egy gyereked, és nincs lakásod!” – Na és? Vehetsz jelzáloghitelt vagy bérelhetsz lakást.A férfiak azt gondolják, hogy egy lakás nélküli nő kész lakást keres. Egy gyerek pedig dupla problémát jelent.
A férfiak fenyegetésként érzékelik: azt mondják, hogy meg akarod hódítani a területüket, és rájuk akarod erőltetni a gyerek nevelését. Viccesen éreztem magam, ahogy ezt hallgattam. De később más kollégák is megerősítették ugyanezt a véleményt. Kiderült, hogy sok férfi számára a lakás nélküli, gyermekkel rendelkező nő úgy tűnik, mint egy vadász, aki nyereségre vágyik.
Most itt ülök és elgondolkodom: tényleg ennyire fontos a férfiaknak a lakás és a gyerek hiánya? Nem a jellemük, nem a közös érdeklődési körük, nem az életfelfogásuk, hanem egyszerűen a lakás és az előző házasságból származó gyermek megléte? Ez tényleg megakadályozza, hogy találjak egy normális férfit és családot alapítsak? Örökre egyedül maradok?