A Ferenciek terén járunk, és a nyári hőség elől egy jéghideg mangós limonádéval és utánozhatatlan mosolyával invitál be a kellemesen hűvös irodahelyiségbe Dr. Son Pham mai interjúalanyunk. Tekintetében mindig nyitottság tükröződik, és készségesen válaszol a kérdéseinkre.
Dr. Son egy vietnami tengerpati városból, Danangból származik, ahonnan 18 éves korában jött Magyarországra egy állami ösztöndíjjal, és immár 2019-től mint magyar állampolgár él és dolgozik hazánkban magyar családjával.
Hogyan született a döntés, hogy Magyarországon élj?
Fiatalként voltak más lehetőségeim, de Magyarország mellett döntöttem, mivel a szerves kémiát nagyon szerettem. Számomra Oláh György (Nobel-díjas kémikus) és Szent Györgyi Albert (orvosi Nobel-díjas kutató) igazi példaképek voltak. Tanulmányaimat a BME-en végeztem, majd MsC és Ph.D címet szereztem, illetve a Magyar Tudományos Akadémiánál is dolgoztam.
Vietnám és Magyarország között sok ezer kilométer távolság van. Azt hiszem, a két kultúra is legalább ennyire távoli egymástól. Mi az, ami számodra a legszembetűnőbb volt, amikor megérkeztél?
Talán a szabadság! Otthon a fiatalok nagyon korlátozva voltak a gondolkodásukban, csekély esély volt önállónak lenni, egyéni döntéseket hozni. Talán a Taoista behatás miatt alakult ez így Vietnámban.
A fiatal felnőtteknek mindig az idősebb felnőttek véleményére kellett hallgatni. Nem illett vitatkozni, bármit másként gondolni. Esély sem volt kilógni a sorból, azt kellett tenni, amit elvártak tőled.
A vietnámi szülők nagyon tudatosan terveznek, irányítanak. Sokszor előre meghatározzák a gyermek életútját, karrierjét. Vietnámban az a jó gyerek, aki megvalósítja a szülők álmait. Amikor ide jöttem tanulni azt vettem észre, hogy itt sokkal nagyobb szabadság van. Itt fiatalként meg kellett tanulnom, hogy önállóan és bátran hozzam meg a saját életemben a saját döntéseimet. Őszintén mondva nagyon élveztem, és lassan ki is tudtam bontakozni. Persze napjainkban sokat változott Vietnám, a mai fiatalok szabadabbak de azért még mindig érezhető a korlátozás.
Mi az, ami mégis közös a vietnámi és a magyar emberekben?
Azt gondolom, hogy sok tulajdonságban hasonlítunk egymáshoz: kedvességben, vendégszeretetben, az erős családi kapcsolatokban! Hiszen a magyarok is Ázsiából származnak, így a rokonságunk tagadhatatlan és ezért természetes, hogy hasonlítunk bizonyos dolgokban.
Aki közelebbről ismer tudja, hogy mennyire természetszerető vagy. Hogyan segített ez abban, hogy a szerves kémiát válaszd? Mi az, ami a legizgalmasabb a szakmádban?
Anyukám kémia tanárnő volt, ezért a kémia alapjait tőle tanultam. Utána itt Magyarországon folyattam a tanulmányaimat szerves kémiából. Legelején egy naiv optimista vegyészként büszkén mondtam magamnak, hogy a szerves kémikusok szinte minden természetes molekulát elő tudnának állítani a laboratóriumban. Valóban! Tényleg megpróbáljuk másolni a természetet, de ezt nem tehetjük akármilyen áron. A sztereokémiával és az izomerekkel komolyabban a doktori kutatásom alatt, illetve a Magyar Tudományos Akadémián a munkám során kezdtem el foglalkozni.
A doktori munkám abból készült, hogy végre sikerült előállítanom bizonyos kémiai anyagokat, de soha nem 100%-os tisztasággal, ráadásul közben rengeteg vegyszert használtam.
Egy növény a természetben – a kémiai eljárásokkal ellentétben- elő tudja állítani ugyanazt az anyagot 100% tiszta formában. Számára semmi más nem kell, csak víz, talaj és fény! Ez a természet csodája! Így a természettel versenyezve kikaptam. Onnan kezdve jobban kezdtem megbecsülni a gyógynövényből kinyert anyagokat és a népi gyógyászati készítményeket.
Hogyan tudod a tudományos dolgokat eljuttatni érthető módon és megfelelő nyelvezettel az emberek számára?
Sajnos a tudományos nyelvezet, a szakszavak gyakran gátolják az emberek tudomány iránti érdeklődését. Járványidő alatt azt tapasztaltam, hogy az információs zűrzavar miatt, az emberek adott ponton nem tudtak már miben hinni. Gyakran több hamis információt osztottak meg az interneten, mint egy hivatalos tudományos cikket. Igyekszem mindig gyakorlati példákat használni, kevés szakszóval olyan kifejezéseket alkalmazni, hogy minél érthetőbb legyen.
Szoktam készíteni YouTube, TikTok, Facebook videót tudományos témákról, de kell, hogy vicces és egyszerű legyen, hogy az értékes információ eljuthasson az emberekhez.
Te mint kutató, a természetes hatóanyagokból recepteket alkotsz! Milyen utat jár be egy “tudományos információ” vagy tanulmány, amíg eljut gyakorlati szintre?
Azt láttam, hogy hiányoznak az “áthidaló szakemberek” a természetes gyógymódok esetében. Olyanok, akik a tudományt is értik és a gyakorlati dolgokban is otthon vannak. Például az egészségügyi rendszerben ott vannak az orvosok, akik nap mint nap foglalkoznak közvetlenül betegekkel. Ők sok gyakorlati tudással rendelkeznek. Vannak a patológusok, akik vegyesen elméleti és gyakorlati problémákat ismerve a háttérben támogatják az orvosokat. Aztán vannak a gyógyszerészek, akik a gyógyszereket ismerik, de hiányzik a kapocs közöttük. Ugyanígy szakadék van az orvostudomány és a természetes gyógymódok között is.
Manapság nincsenek olyan átmeneti szakértők, akik gyógynövények és táplálékkiegészitők, illetve az orvostudomány között hidat képezzenek. Én erre törekszem. Az orvosok gyakran nagyon szkeptikusak a gyógynövényekkel szemben, mert nincs megfelelő információ a birtokukban a hatásmechanizmusról.
Én szerves kémikus kutatóként, ha egy gyógynövényes hatóanyagról kérdeznek, megtudom keresni a megbízható tudományos irodalmat kutatási eredményekkel alátámasztva. És elindulhat egy párbeszéd, mivel egy nyelvet kell beszéljünk: a tudomány nyelvét, de azt mindannyian az emberek jólétéért!!!
Hogyan látod a modern embert mint kutató? Hol hibázunk? Mi az amit jobban tudnánk csinálni?
A modern ember egyre hosszabban él, viszont nem biztos, hogy jobb életminőséggel mint az ősei. Egyre többen szenvednek a krónikus és mentális betegségekben, szoronganak, stresszesen élnek.
Hol hibáztunk? Sajnos túl gyorsan fejlődik a világunk. Hirtelen az utóbbi száz év alatt mesterséges körülményeket teremettünk magunknak: szennyezett környezet, stresszes munka, kevés mozgás, anyagi hajsza, rengeteg egészségtelen cukros, zsíros étel. A szervezet nem tud alkalmazkodni ilyen rövid idő alatt a sok számára kedvezőtlen változáshoz. Ez idővel meghibásodott sejteket eredményez és betegséghez vezet.
Mindenki fiatal szeretne maradni, de mégis elkerülhetetlenül szembe kell néznünk az öregséggel.
Érthető, hogy mindenki fiatal szeretne maradni, hiszen akkor szép és egészséges az ember.
Én őszintén nagyon szeretem a mostani koromat, 42 éves vagyok, mert úgy érzem, hogy érettebb, bölcsebb egészségtudatosabb vagyok, mint a 20-as éveimben, sőt a mostani állóképességem sokkal jobb mint régen.
Sokan mondják, hogy az ázsiaiak valamennyivel lassabban öregszenek, de szerintem nem a genetika miatt, hanem az étkezési szokásaik és életvitelük miatt.
Elsősorban sok zöldséget fogyasztunk, kevesebb zsíros, kevesebb cukros süteményt eszünk, mint a nyugatiak. Tudjuk, hogy a sok cukor és szénhidrát öregít. Az ázsiaiak szeretnek gyógyteákat inni és sokkal nyitottabbak a gyógynövények felhasználására is mint a nyugatiak.
Van valami titok, amit te tudsz? – Hiszen nagyon fiatalos vagy!
Mivel elég korán jöttem Magyarországra, ezért ugyanúgy kezdtem el étkezni és élni, mint magyar barátaim. Az ázsiai szokásokat jó sokáig elhanyagoltam. Hozzávetőleg 28 éves korom után értettem meg, hogy a fiatalság hamar véget ér, ha nem változtatunk az életünkön. Elkezdtem tudatosan beszélgetni idős ázsiai emberekkel a szokásaikról, étkezésükről, mentális egészségükről is.
Mára ez a sok tapasztalat és információ letisztult és leegyszerűsödött bennem három kulcsszóra: RIA
R: Regenerálódási képesség
I: Immunrendszer egészség
A: Antioxidánsok
A fenti három tényező felelős a fiatalságunkért és egészségünkért.
Utána próbáltam tudatosan alakítani az életemet, étrendemet a RIA szerint. Például a regeneráció támogatására elkezdtem fogyasztani több algát, homoktövist, pecsétviaszgombát, spirulinát. Ezekben vannak olyan anyagok, amelyek mobilizálni tudják az őssejteket csontvelőnkben és segítik a szervezet regenerálódását. Az immunrendszer egészséges karbantartása végett sportolok, gyógygombát szedek, pl. tibeti hernyógombát. Ennek köszönhető a virágpor allergiám javult, már nem kell gyógyszert szednem, mint régen tavasszal és nyáron. A szervezetem antioxidáns igényét olyan színes zöldségekkel gyümölcsökkel fedem le, mint pl. a szilva, áfonya, málna, szeder, meggy. Ezekben vannak különböző flavonoidok, amelyek kiváló módon működnek a szabadgyökök megkötésében.
Megtanultam nemet mondani a cukorra, korlátozom a szénhidrát bevitelt, több halat, friss salátát eszem. Sokat sportolok, túrázom, barátokkal bulizom. Ez segít a mentális egészség megőrzésében.
Így tudatosan élek és azt vettem észre, hogy környezetem azt jelzi vissza, hogy lassan 20 éve alig változom. Ez persze jól esik, mert tudom, hogy bevált a módszerem, hogy valamennyire lassítsam a természetes öregedést.
“A “RIA-elvet” mások számára is hozzáférhetővé szerettem volna tenni. 2021-ben RIAVITA néven induló vállalkozás adott erre keretet. Kizárólag tudományos alapon, bizonyított hatóanyagokat tartalmazó termékeket kínál, hangsúlyt fektetve a megelőzésre, illetve egészségtámogatásra.
Melyik az a hatóanyag amiben a legnagyobb potenciált látod a jövőben?
A táplálékkiegészítő iparban mindig vannak trendek, de a RIA elvhez kapcsoltan nagy potenciált látok a regeneráció kapcsán a Delphinidinben (Homoktövis), Fucoidanban (Barna Alga). A Cordycepinben (Tibeti hernyógomba – Cordyceps Sinensis) az immunrendszer támogatása kapcsán, illetve a flavonoidokban (Quercetin: vörös hagyma, Apigenin: kamella) az antioxidáns rendszerünk támogatása kapcsán.
Szerintem ezeket a természetes hatóanyagokat használva mindig jó hatást gyakorolhatunk az egészségünkre.
Elég az egészséges étrend, vagy támogatni kell a szervezetünket táplálékkiegészítőkkel, ha egészségesek akarunk maradni?
Ha száz évvel ezelőtt éltünk volna, akkor elég lett volna csak élelmiszert fogyasztani, mivel akkor nem volt ilyen szennyezett a levegő, a víz, a talaj. Az élelmiszer is jó minőségű volt, tele úgy tápanyaggal, mint vitaminokkal, ásványi anyaggal, az élet kevésbé volt a stresszes, a világ nem volt ennyire rohanó.
A mai világban ezek a fenti tényezők már luxusdolgokká válnak. Véleményem szerint egy egészséges, változatos étrend mellett érdemes kiegészíteni étrendünket táplálékkiegészítőkkel.
Sokan lebecsülik a táplálékkiegészítőket, sőt vannak, akik azt gondolják, hogy ha megbetegednének akkor ott van a kórház, az orvosok és a gyógyszerek. Egyrészben igaz, viszont bele kell gondolnunk hogy vannak olyan krónikus betegségek, amelyeket nem lehet gyógyítani, viszont megelőzni meg lehetne: pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, rák.
Járványidő alatt is látható volt, hogy akik egészségesebben éltek kevesebb szövődmény alakult ki, szemben az elhízott egészségtelen emberekkel.
Mit üzensz a fiatal generációnak?
Az egészség olyan kincs, amit nem lehet megvásárolni, sem kölcsönkérni senkitől. Csak saját magad tudod megőrizni. Ezt kell megbecsülni és kívánom, hogy minden fiatal kezdjen el minél hamarabb tudatosan egészséges életet élni.
Köszönjük az interjút Dr. Pham Truong Son-nak, a RIAVITA társalapítójának (Dr. Tóth Szilárddal együtt), PhD gyógyszer-vegyész mérnöknek, aki készségesen válaszol a Filantropikum.com olvasóinak a gyógynövényekkel, táplálékkiegészítőkkel kapcsolatos kérdésekre.