Mikor az első üvegajtós gáztűzhelye lett a szüleimnek ecettel tisztította anyu az „ablakát”, a sütőt pedig szódabikarbonával.
Nagy eséllyel mikor valaki ugyanígy használta: maradhatott itt-ott egy kis ecetes lé az oldalán, aztán rámentek a pépes kencével – s ekkor ugorhatott be nekik, hogy ez pezseg, tehát lazít, s nagy eséllyel az eredmény alátámasztotta a véletlen megfigyelést.
A sütőtisztítás nem valami kellemes feladat, de időnként mindenképp szükséges.
A hideg zsíroldó elég problémás anyag, lehozza a szennyeződéseket, viszont addig míg alkalmazod – a legjobb, ha levegőt sem veszel… 🙂 Kezedet is kimarja, kesztyű nélkül lehetetlen a használata.
És igazándiból nem vagyok megnyugodva, hogy amikor utána áttörlöm – biztos lejött-e a sütő faláról minden szermaradvány, vagy majd használatkor rájövünk…
Így aztán alternatív megoldásként jöhet két régi bevált tisztítóeszköz:
az ecet és a
szódabikarbóna.
Persze nem egyszerre, hisz azt mindenki tudja, hogy úgy elkezdene habozni, hogy a keverékkel semmit nem tudnánk kezdeni, jöhetne a felmosás.Töröljük le a könnyen eltávolítható szennyeződéseket a sütő aljáról,oldaláról, rácsokról – egyedül a fűtőszálat, vagy a gázcsövet hagyjuk ki belőle – azt a részét, ahol a kis lyukacskák vannak.Előveszünk 10 százalékos ecetet, és egy hőálló tálba öntünk fele-fele arányban vízből és ecetből – legalább 5-5 deci legyen.
Behelyezzük a sütő aljába úgy, hogy a rácsok is benne legyenek, és hajtsuk be az ajtaját.Vegyük fel legmagasabbra a fokozatra a sütőt, és 1-2 órán keresztül így is hagyjuk. Ha vastag a szennyeződés akkor tovább(lehet 2 óra, persze több folyadékkal) , ha gyakorta tisztítunk, akkor nyilván rövidebb idő is elég.
Mikor elzártuk, s ahogy langyosodik a sütő kezdjük el dörzsi szivaccsal tisztítani. Már ekkor látványos lesz a javulás. Ha zománcozott a belső, akkor nyugodtan fémsúrolót is használhatunk.
Ezt követően előveszünk nagyjából 20 dkg szódabikarbónát – háztartási boltokban lehet kapni kicsomagoltan,Tudom, hogy soknak hangzik, na de egy sütő felülete nagy, egyes oldalakon arról írnak, hogy kávéscsészényivel be lehet mindenütt kenni a kencével a felületet, ez sajna lehetetlen – jóval több kell belőle.A szódabikarbónához annyi vizet adunk, hogy egy kellemesen jól kenhető paszta legyen belőle.
Felkavarjuk persze – logikus.
Ezzel aztán szépen végigmázolunk mindent.
Pezsegni fog valamennyire, de nem vészes.
Hagyjuk dolgozni a pasztát legalább néhány órát, de az sem baj, ha másnap nézünk rá.
Ha ez megvolt, akkor az egészet áttöröljük nedves, kicsavart ronggyal.
Ha netán még mindig van rajta makacs szennyeződés, akkor picit vakarunk rajta – de ha rendszeresen ügyködünk, akkor ilyen már később nem lesz.
Végén pedig áttörölhetjük száraz ronggyal is, s nem fogunk ráismerni a sütőnkre.
Ennek a módszernek van egy variációja.
Először a szódabikarbónás massza, várni egy napot – aztán ráspriccelve, porlasztva az ecetes víz.
Ez is jó, kinek mi tetszik, de ha melegítve is van a sütő, akkor a képződő gőz pluszban besegít.
Nem tudom, ki hogy van vele, igaz hogy természetes anyag az ecet, én azért ilyenkor maszkot veszek fel, kinyitom az ablakot, és ha máskor nem is hordom, de ekkor biztos, hogy felveszem a szemüvegem.
Az a biztos, az ecet sem kellemes, ha a szembe megy. Márpedig elég böte vagyok e téren…
És még egy: Aki nem szereti a hókusz-pókuszokat, és nem akarja, hogy az egész lakás ecet szagú legyen, annak „melegen” ajánlom a legegyszerűbb, s kézenfekvő módszert:
A mély tepsibe, vagy egy nagy hőálló tálba rakjon be nagyjából 1-2 liter vizet, gyújtson be a sütőbe, s melegítse-melegítse-melegítse.
Ugyanaz az elv, mint amit a gőztisztító végez….
Aztán egy-két óra múlva kapcsolja ki a sütőt, majd mikor már hűlt annyit, hogy biztonsággal belenyúlhat, akkor törölje át alaposan.
Bármilyen koszos, sokat fog tisztulni így is, néhány ismétléssel pedig teljesen rendbe hozhatjuk.
De egy nem agyonhasznált, nagyjából karbantartott sütőnél egy alkalom is látványos javulást hoz.
Már jó ideje ezt a módszert használjuk.
