Fred Evrard 50 éves francia származású író, professzionális harcművészeti oktató és előadó, aki legyőzte a vastagbélrákot. A férfi könyvet is írt tapasztalatairól, „How My Immune System Beat Cancer” címen.
2020. szeptember 10-én a 48 éves Fred Evrard pusztító hírt kapott, amikor 3. stádiumú vastagbélrákot diagnosztizáltak nála. A diagnózis már csak azért is sokként érte, mivel mindig is odafigyelt az egészséges életmódra, évtizedek óta vegetáriánus volt, nem fogyasztott alkoholt és nem dohányzott, ugyanakkor gyerekkora óta foglalkozott harcművészetekkel.
Fred Evrard az elmúlt néhány évtizedben a harcművészeti órák oktatása mellett különböző más fitnesztevékenységekben is részt vett, mint például a boksz, a parkour, a tai chi, a qigong és a meditáció. A teste mondhatni tökéletes állapotban volt, amikor felfedezték nála a betegséget – 70 kiló volt, a testzsír aránya pedig 9%.
A genetika azonban ellene szólt – a nagyapja és az édesapja is vastagbélrákban halt meg, és Evrard is örökölte a betegségre való hajlamot. Bár azt hitte, az egészséges életmód felülírhatja a genetikát, nem így történt. De ez még nem jelenti azt, hogy az erőfeszítései hiábavalóak lettek volna.
„Az orvosok azt mondták, hogy az elmúlt 20 év tiszta és organikus étrendje és az erős, sportos testem nélkül valószínűleg már halott lennék. Az életmódom megakadályozta a rák terjedését” – írta a könyvében.
Evrard úgy véli a genetika mellett a stressz is fontos kiváltó faktor volt, mivel egész évben utazott, hogy különböző országokban tartson harcművészeti kurzusokat, miközben próbált letelepedni az Egyesült Államokban, de a zöldkártya megszerzése idegőrlő folyamatnak bizonyult. Aztán elkezdődött a járvány, így az összes nemzetközi harcművészeti iskolájának be kellett zárnia, és számos más vállalkozását is fel kellett függesztenie, ami hirtelen bevételkieséssel járt.
Amikor megkapta a diagnózist, először sokkolta a hír, és azt mondja, három napig csak feküdt az ágyban, nem evett és nem ivott semmit, a fájdalmai pedig szinte elviselhetetlenek voltak. Végül azonban összeszedte magát, és eldöntötte, hogy küzdeni fog. Megerősítette a hitét, három dologra koncentrálva: „Először is, túl fogom élni ezt. Másodszor, ami nem öl meg, az megerősít. Harmadszor, ahogy Hippokratész is mondta: Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered” – magyarázta a harcművész oktató.
Mindent elolvasott, amit csak talált a rákról és a lehetséges természetes gyógymódokról, böjtről és különféle diétákról, és megállapította, hogy számos esetben sikerült elérni a rák visszahúzódását böjt segítségével.
Böjt és ketogén diéta
Elkezdett hinni abban az elméletben, miszerint a rák egy anyagcsere betegség, és megpróbálta böjttel kezelni azt. Az egészséges sejtekben az energiát a mitokondriumok az elfogyasztott táplálékból oxigén felhasználásával termelik. Ezzel szemben a rákos sejtekben károsodnak a mitokondriumok, ezért azok elsősorban oxigén nélküli fermentációval tudnak energiát termelni – de kizárólag csak glükóz és glutamin felhasználásával, zsírból és aminosavakból azonban nem (az egészséges sejtekkel ellentétben). Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy böjttel szó szerint ki lehet éheztetni a rákos sejteket, és Evrard pontosan ezzel próbálkozott.
Amikor azonban az orvosaival is konzultált a böjt és a ketogén diéta lehetőségeiről, nem kapott megerősítő válaszokat. Ehelyett azt mondták neki, hogy azonnali kezelésre van szüksége hagyományos módszerekkel: 24 kör kemoterápiára, majd több hónapos sugárkezelésre és végül egy drasztikus műtétre, amivel eltávolítanák a vastagbél és a végbélnyílás egy részét, így élete hátralevő részében nem tudná kontrollálni a bélmozgását. Ő azonban nem volt hajlandó elfogadni ezt a megoldást, és úgy döntött, tesz egy próbát az általa talált módszerrel.
Bár többször is elbizonytalanodott, és megingott érzelmileg, kitartott a döntése mellett, és első lépésként tartott egy 21 napos teljes böjtöt – ez alatt csak vizet ivott és hetente egyszer tarackbúza levet. 21 nap múlva az MRI-vizsgálat eredménye igazi csodát mutatott: a vastagbelén lévő daganat hossza 10 cm-ről 6 cm-re csökkent, és az átmérője is jelentősen csökkent. Evrard ekkor megbizonyosodott róla, hogy jó úton halad.
Ezután ketogén diétába, pontosabban húsevő diétába kezdett, mert a súlyos bélgyulladás miatt nem tudott rostokat fogyasztani. Ezenkívül minden feldolgozott összetevőt tartalmazó étel is fájdalmat is okozott neki– még csirkét vagy sertéshúst sem tudott enni. Az egyetlen étel, amit minden probléma nélkül el tudott fogyasztani a 100%-ban füvön táplált marha volt. Ugyanakkor időszakos böjtöket is tartott, és naponta csak egyszer evett. Később hidegen sajtolt, rostmentes zöldségleveket is hozzáadott az étrendjéhez.
A kemoterápiával kombinált böjt csodákat művelt a szervezetével
Végül kénytelen volt mégis megfogadni orvosai tanácsát, és belekezdeni a kemoterápiába is, mivel a fájdalmai már elviselhetetlenek voltak. Olvasott néhány tanulmányt arról, hogy a böjt megkönnyítheti a kemoterápiát, ezért úgy döntött, hogy minden kezelés előtti és utáni napon böjtöl, és ez a módszer be is vált, így csak minimális mellékhatásokat tapasztalt. Az egyik alkalommal azonban a kezelést megelőző napon mégis evett valamit, és rosszul is lett.
Ezután visszatért a megszokott böjtös módszerhez, és többé semmilyen mellékhatást nem tapasztalt: sem hajhullást, hányingert, hányást, fejfájást vagy szédülést.
Három kör kemoterápia után folytatta a ketogén diéta alkalmazását, és fokozatosan visszatért a fizikai edzéshez, például a tai chihoz, a bokszhoz és a magas intenzitású intervallum edzéshez. 2020 karácsonyán elég jól érezte magát, ezért egy hétig felhagyott a böjttel, és megengedett magának néhány finomságot is. Január 2-án azonban újrakezdte az időszakos böjtöt és a ketogén diétát. 2021. január 10-én újabb MRI-n és vérvizsgálaton esett át, és az orvosa közölte vele, hogy a rákos sejtek teljesen eltűntek a szervezetéből.
Evrard azt mondja, a böjt és a ketogén diéta mellett a testmozgás és a meditáció is rengeteget segített, ugyanakkor ez az akaraterő és a pozitivitás harca is volt. Azt mondja, a meditáció segített visszanyerni az energiáját, csökkentette a stresszt, de a krónikus fájdalom enyhítésében is segített, javította a kognitív funkcióit és az alvásminőséget.
A harcművészetek mellett a testmozgás egy másik formája, a trambulinon való ugrálás is hasznosnak bizonyult a számára. Az ugrálás aktiválja a nyirokrendszer jótékony munkáját, ezért a szervezet megszabadul a káros méreganyagoktól. Emellett a trambulinedzés elegendő oxigént juttat a szervezetbe, így megváltoztatja a rákos sejtek által kedvelt oxigénhiányos állapotot. A gyakorlatok ráadásul növelhetik a fehérvérsejtek számát és aktivitását is a vérben, ami szintén segíthet a rákos sejtek eltávolításában.
Ezenkívül a terápiás hipotermia módszerét is alkalmazta, ami azt jelenti, hogy rendszeresen, rövid időintervallumokra alacsony hőmérsékletnek teszi a testét, például hideg vizes zuhanyt vagy fürdőt vesz, és a hóban ülve meditál. Ezeken a fizikai tevékenységeken és gyakorlatokon kívül Evrard az elméje gyógyítására is összpontosít. Rendszeresen jár pszichológushoz, meditál, és a vonzás törvényében is hisz, vagyis abban, hogy pozitív gondolkodással jó dolgokat, míg negatív gondolatokkal rossz dolgokat vonzunk az életünkbe. Egyik minden napos imája például így hangzik: „Hálás vagyok teljes és végső gyógyulásomért. Meggyógyultam és egészséges vagyok.” Evrard a könyvében azt írta: „A hit lényeges része az utamnak.”
Végül, de nem utolsósorban, a rokonok és a barátok szeretete is támogatta, felesége, édesanyja és közeli barátai, sőt, a kutyája is erőt adtak neki. Dr. Charles Gibert Evrard háziorvosaként aktívan részt vett a kezelésében. Miután szemtanúja volt az egész folyamatnak, vállalta, hogy előszót ír a könyvéhez.
„Az „egy probléma, egy pirula” idejét éljük, és Fred kalandja hihetetlen bizonyítéka annak, hogy a dolgok másként is alakulhatnak. Meg kell értenünk a rákot. Egyes emberek arról álmodnak, hogy mindaz, amit egy daganat megkötött a szervezetükben, természetes gyógymódokkal feloldható. És igazuk van! Az egyik ilyen ember a barátom, Fred Evrard, és ő megcsinálta” – írta az orvos. Forrás
