Constantin Dulcan professzor, neurológus és pszichiáter, filozófiai és metafizikai művek szerzője hiszi és határozottan állítja, hogy itt az ideje, hogy az embert a maga „mélységében”, holisztikus megközelítéssel, „a láthatatlanból a láthatóba” vizsgáljuk. Azt is kihangsúlyozta, 1000 bizonyítéka van arra, hogy Isten létezik.
Nem jó Isten nevét hiába emlegetni, mert nem tesz jót az életben. „Minden ember, akinek gonosz gondolatai vannak, meg fog értük fizetni” – figyelmeztet a professzor.
„Tudjátok, mit mondott Jézus Tamásnak: Tamás, Tamás, te nem hittél, de sokkal jobb lett volna, ha előbb hiszel, minthogy látnál!” – tette hozzá abból a célból, hogy kihangsúlyozza, ha hiszel Istenben, nincs mitől félned, viszont az istenkáromlástól nem árt, ha rettegsz, különösen, ha ezek a nem kívánt szavak a mi szent lényeinkhez szólnak.
Duncan professzor továbbá azt is megjegyezte: „Én azt mondom, hogy senki se gúnyolódjon más anyjával. Láttam, hogy mindenki, aki ezt tette, rákban halt meg, és nem tartom helyesnek, hogy ezekkel a dolgokkal játszadozzunk. Amit orvosként láttam megtörténni…”
„1000 bizonyítékom van arra, hogy Isten létezik, láttam gyógyulásokat, amelyek ezen keresztül történtek, írtam róla, sok zarándoklaton vettem részt, láttam a klinikai halál élményét, rákgyógyulásokat. Ezek olyan dolgok, amelyek az Univerzum egy másik dimenziójából jönnek, nem lehet megmagyarázni őket, ezért jobb, ha hallgatunk” – szögezte le Dulcan professzor az Antena 3-nak adott interjújában.
A gyűlölet a létünk rákja
Az emberek társas lények, egymáshoz kapcsolódnak, és minden rossz gondolat, gyűlölködő vagy megosztó, pusztító hatással van arra, aki azt kibocsátja. El kell kezdenünk ezt tudatosítani és egy etikus, erkölcsös valóságban élni, mind fizikailag, mind szellemileg, hogy egészségesek legyünk, és békében élhessünk.
„Az előttünk járók eredményei vagyunk, és mi vagyunk az okai azoknak, akik utánunk jönnek. Lehetetlen, hogy a generációk ne kapcsolódjanak egymáshoz. A kapcsolat az okból az okozatba vezet. Mi a szüleinknek köszönhetjük az életet, és a gyermekeink nekünk köszönhetik az ő életüket. Ez azt jelenti, hogy minden gondolat, minden cselekedet, amely a harmonikus életet szolgálja, jót jelent számunkra. És fordítva: minden negatív gondolat, minden cselekedet, harag, gyűlölet árt nekünk. A gyűlölet megoszt. A gyűlölet, azt mondom, a lét rákfenéje” – hangsúlyozza a professzor.
Hozzáteszi, nemcsak az evolúció köt össze minket, hanem a tárgyak is, amelyek körülvesznek bennünket.
„Mindannyian egymásra vagyunk utalva. Senki sem élhet egyedül. Az autót és az összes dolgot, amit használsz, valaki más készítette. Ugyanígy neked is felelősséged van azért, hogy amit te csinálsz, az ugyanolyan minőségű legyen. Egymáson keresztül élünk, és ez az egymásrautaltság legalábbis elég ahhoz, hogy elgondolkodjunk a sorsunkon” – érvelt Dulcan.
Amit vetünk, azt aratjuk
„Jelenleg a szenvedés legelterjedtebb formája a depresszió. Vegyük csak észre, hogy mennyi öngyilkosság történt ebben az időszakban. Emberek, akik már nem találnak értelmet, akiknek nincs létforrásuk. Ez nem egy egyszerű dolog. A depresszió az egyik csapás, ami megtizedeli a lakosságot, és nem csak nálunk. Globális szintről beszélek.
Folyamatos adok-veszek viszonyban állunk a környezetünkkel. Nem lehetünk függetlenek tőle. Ha a másik javára gondolunk, akkor mindannyian jól járunk. Ha pont az ellenkezőjére gondolunk, diszkrimináljuk a másikat, ez történik. Amit vetünk, azt aratjuk” – vélekedik Constantin Dulcan. Forrás
