Az egészséges élet alapszabálya nem egyszerűen a mértékletesség, ahogy azt mindannyian hallhattuk már, hanem egyenesen az ételtől való teljes tartózkodás.
Dr. Dafin Mureșanu professzor állítása szerint a betegségek legfőbb eredete a túlzott kulináris élvezetekben rejlik.
„Mivel az emberi testnek több forrása van a csökkent kalória- és tápanyagbevitel problémájának kezelésére, mint a felesleges mennyiség kezelésére. A betegségeket a túltápláltság okozza. Ezzel kapcsolatban nagyon világos bizonyítékokkal és tudományos kutatásokkal rendelkezünk. Nem, a böjt nem veszélyes. Több ezer tanulmány bizonyítja ezt. Az alacsony kalóriatartalmú étrend valóban egy nagyon jól tanulmányozott terápiás erőforrás, és a böjt, ami nem egyenlő az éheztetéssel, az étkezés megtagadása révén elégedettséget generálhat.” – magyarázta a Román Neurológiai Társaság (SNR) és a Neuroprotekciót és a Neuroplaszticitást Kutató Társaság elnöke.
A böjtöléssel történő kezelést először a 20. században, Oroszországban alkalmazta egy orvos, Jurij Nicolajev, a goriacinski klinikán, néhány nagyon nehezen kezelhető patológiai esetben.
Ezután a 60-70-es években a moszkvai Korsakov Kórházban is nagy sikerrel alkalmazták súlyos depresszióban szenvedő betegek esetében, akik már nem reagáltak semmilyen kezelésre.
„Németországban is van egy kifinomult klinika, amely a böjtkúrára szakosodott, ez a Buchinger Klinika. Ebben a kórházban a német állam megtéríti az orvosi szolgáltatásokat azoknak a betegeknek, akik böjtkúrán vesznek részt. Ez nagyon fontos, mivel ez lényegében egy életmódváltó terápia” – tette hozzá dr. Dafin Mureșanu.
Konzumizmus – az ördögi kör
A szakember kifejtette, hogy a felesleges fogyasztás szükségessége valójában egy ördögi kör, amelyben a modern társadalom forog.
„Ez a törekvés az élet illuzórikus szemléletéből fakad. Folyamatosan növeljük ezt a fogyasztást, dolgozunk, hogy pénzt keressünk, hogy minél több dologra szert tehessünk, abban a reményben, hogy így jobban fogunk élni. Ez a cél folyamatos eltolását jelenti. Mindig várunk valamire: a hétvégére, a szabadságra, évről évre, nap, nap után ugyanazt tesszük: felkészülünk az életre! Ma keményebben dolgozunk, hogy holnap jobban éljünk, és közben megfeledkezünk a jelen pillanatról”.
Dafin Mureșanu szerint valójában vissza kell állítanunk, újra kell indítanunk a testünket, és a jelen pillanatban kell élnünk.
„Az ellenőrzött éhezés a biológiailag nem megfelelően elosztott belső erőforrások helyes fogyasztási grafikonját eredményezi. Vagyis: az első 24 órában, amikor csak vizet fogyasztunk, a szénhidrát tartalékunkból fogyasztunk. Ezután 2-3 héten keresztül a zsírtartalékunkból fogyasztunk. A böjt alatt az energiafogyasztás 96%-a zsírtartalékokból történik, tehát főként zsírokat vesztünk, a fehérje alapnak mindössze 4%-át veszítjük el. De vigyázat! Mindez addig igaz, amíg el nem érünk egy bizonyos kritikus pontot, amelyet nem szabad túllépni. Ez a kritikus pont teljesen egyedi, és az emberi faj esetében nem haladhatja meg a 40 napot.” – mondja a szakember.
Rákos betegek számára is ajánlott
A böjt és az alacsony kalóriatartalmú étrend a súlyos betegségben szenvedő betegek számára is előnyös. Például rákos betegek esetében, ahol tulajdonképpen elősegíti a kemoterápiát.
„Az éhezés útján a szervezet újraindul. A tumor nem képes alkalmazkodni az alacsony kalória tartalmú, böjtös étrendhez. Megfigyelték, hogy az alacsony kalóriatartalmú vagy böjtös étrend esetén a betegek toleranciája a kemoterápia alatt jóval nagyobb. A tudomány azt mutatja, hogy a pingvin akár 100 napig is képes kibírni élelem nélkül, a medve hibernál, ezalatt nem eszik, tavasszal pedig életerővel telve ébred fel. Böjt után az ember is sokkal erőteljesebb, élettel teli, jobbak a reakciói. Eljuthatnánk oda, hogy a kenyér vagy a hús csomagolására is hasonló üzeneteket írunk, mint a cigaretta dobozára: „Vigyázz! Ha túl sokat eszel, egészségügyi problémáid lehetnek!”. Az is igaz, hogy a böjt az akaraterőnket igénybe vevő gyakorlat.” – összegezte dr. Dafin Mureșanu.
