Egy asszony megsajnált egy hajléktalan idős hölgyet, és hazavitte. Az idős hölgy arcán volt egy sebhely, amiről később megtudta, hogy nagy jelentősége van a saját élete szempontjából.
Demi megtudta mennyit számít az életben a kedvesség és az együttérzés. 38 éves volt, háromgyermekes egyedülálló anya.
Mikor Demi nyolcéves volt, tűzvész pusztított otthonában, ami mindkét szülője életét magával rántotta. A gyámhivatal árvaházba adta, majd később egy gazdag házaspár fogadta örökbe.
Demi szerető otthonban nőtt fel, és ezért hálás volt örökbefogadó szüleinek. Így amikor anyagilag függetlenné vált, elhatározta, hogy más elhanyagolt gyerekeken segít, és részmunkaidőben dolgozni kezdett egy hajléktalanszállón.
Soha nem gondolta volna, hogy egyszer majd örökbe fogad valakit, aki az ő tragikus múltjának része volt…
Demi épp a hajléktalanszállón dolgozott, amikor egy idős hölgy odalépett hozzá. Levest szolgált fel a hajléktalanoknak, és a forró csirkelevesből bőségesen adott az asszonynak.
“Legyen szép napja, asszonyom” – mondta, miközben átnyújtotta a levest a nőnek.
Az idős hölgy hálásan bólintott. “Köszönöm, kedvesem” – felelte.
Attól a pillanattól kezdve, hogy Demi meglátta, valami feltűnt neki az asszonyban. Tudta, hogy van benne valami nagyon ismerős. “Láttam már őt, de hol?” – tűnődött Demi.
Miközben Demi befejezte a leves felszolgálását a sorban állóknak, a nő még mindig evett, és Demi úgy döntött, hogy beszélget vele. “Elnézést, asszonyom, de találkoztunk már korábban? A sebhely a jobb arcán… ismerős nekem” – mondta a nőhöz lépve. Végre eszébe jutott, hogy ez egy olyan sebhely, amit már látott korábban.
Az idős hölgy remegő kézzel megérintette a sebhelyét, és elmosolyodott: – “Nem emlékszem, drágám. Ez az öreg madár még arra sem emlékszik, hogy evett-e reggel. Mit gondolsz, láttál már engem?” – kérdezte, és Demi elsötétült.
“Bárcsak emlékeznék, asszonyom – pirult el. “Maga új itt? Még nem láttam korábban.”
A nő bólintott. “Meryl. A nevem Meryl.. Ezt tudom. Egy hete jöttem ide. A leves meleg és finom. Köszönöm szépen. Régóta nem ettem már ilyen jót.”
“Szívesen, asszonyom.” A nő szünetet tartott. “Szeretne velem jönni? Van otthon egy szabad szobám. Ott maradhat, ameddig csak szeretne.”
“De a fiaim biztosan keresnek engem. El fognak jönni értem. Ismerem őket… Szeretnek engem!”
“A fiaid? Neked családod van, és arra kényszerítettek, hogy az utcán élj?” – kérdezte Demi és döbbenten nézett rá.
“Ismerlek én téged? Találkoztunk már korábban? Miért iszom ezt a levest?”
Demi megértette, hogy a nő nincs jó szellemi állapotban. Megszakadt a szíve, hogy látta az idős nőt szenvedni, és nem hagyhatta így magára.
Végül hazavitte az asszonyt, felajánlott neki egy meleg, kényelmes ágyat, ahol aludhat. “Aludjon jól, Meryl” – mondta Demi, miután lekapcsolta a szoba világítását.
“Anyu, ki ez a nő? Miért lakik velünk?” – kérdezték a gyerekei, mire Demi azt mondta nekik, hogy ne zavarják az idős hölgyet.
“Pszt. Szüksége van a segítségünkre. Tudjátok, hogy másokon segíteni jó dolog, ugye?”
Közben Demi nem tudta kiverni a fejéből a sebhelyet. “Hol láttam már korábban?” – tűnődött.
Másnap reggel Demi épp Meryllel és a gyerekeivel reggelizett, amikor csengettek.
“Kösz, hogy eljöttél, anya” – mondta Demi, amikor kinyitotta az ajtót. Megkérte az anyját, Cassandrát, hogy aznap vigyázzon a gyerekeire.
“Nagyi! Itt a nagyi!” Demi gyerekei odaszaladtak Cassandráékhoz, és megölelték.
“Ó, én boglárkáim! Hiányzott nektek a nagyi?”
Demi legkisebbje bólintott. “Igen! És van egy új ember a házunkban. Anya tegnap este hozta haza!” – mondta.
“Tegnap találkoztam egy nővel a hajléktalanszállón, és van egy olyan érzésem, hogy már láttam valahol, de nem tudom biztosan, hol. Nincs a megfelelő lelkiállapotban. El kell vinnem az orvoshoz.”
“Találkozhatok vele?”
“Igen, persze!”
Amikor Cassandra az étkezőasztalhoz ért, és meglátta Merilt, elsápadt. “Demi, hol találtad őt?” – kérdezte. “Hogyhogy nem ismerted fel?”
“Nem értem, anya… Miről beszélsz?”
“Asszonyom” – mondta Cassandra halkan Merylnek. “Emlékszel még rám? Én vagyok Demi örökbefogadó anyja, Cassandra… Kis Napkelet Otthon… Eszedbe jut valami, amikor ezt hallod?”
Meryl Cassandra arcát bámulta, és sírni kezdett. “Hol van Demi? Biztonságban van? Életben van? Jaj, drágám, nem láttam őt a környéken. Fel tudod hívni?”
Demi zavartan nézett az anyjára. “Anya, mi folyik itt?”
“Megmentette az életed, kicsim, mikor 8 éves voltál.”
Merylről kiderült, hogy Demi és a szülei szomszédja. Ő volt az, aki kimentette Demit az égő házból, aminek következtében egy sebhely keletkezett az arcán. Megpróbálta megmenteni Demi szüleit is, de már túl késő volt.
Meryl szíve megszakadt Demiért, akit a gyámhivatal árvaházba helyezett. Egy nap megtudta, hogy Demit örökbe fogadták, és így találkozott Cassandrával és férjével, Nickkel, Demi örökbefogadó szüleivel.
Aztán Demi elköltözött, és soha többé nem látta Merylt. Közben Meryl idősebb lett, a fiai kidobták őt a házból.
“Megmentette az életemet?” – kérdezte Demi sírva.
“Igen, és megérdemli, hogy megköszönjük neki, Demi. Miért nem fogadod be őt? Szeretetteljes otthonra van szüksége, és ezt te megadhatod neki.”
“Csodálatos ötlet, anya” – mondta Demi. “Bármit megtennék érte… Merylért” – tette hozzá Demi. “Velünk élnél? Szeretnénk, ha a családom tagja lennél. A gyerekeim és én nagyon boldogok lennénk, ha itt lennél.”
“Demi?” – kérdezte az idős hölgy, megerőltetve az emlékezetét. “Te vagy az?”
“Igen, Meryl… Én vagyok az, és nagyon hálás vagyok azért, amit tettél.”
“Ó, te még mindig olyan gyönyörű vagy, mint kislánykorodban. Szívesen maradnék veled, drágám….”
Demi örökbe fogadta Merilt, és a gyerekei Meryl nagyinak kezdték hívni. Sajnos Meryl nem mindig ismerte fel őket. Demenciát diagnosztizáltak, ami emlékezetkiesést okozott nála.
Hogy segítsen Merylnek emlékezni az életével kapcsolatos részletekre, Demi készített neki egy naplót, amibe mindent leírt az első találkozásuktól kezdve egészen addig a napig, amikor a hajléktalanszállón találkoztak.
“Ez olyan, mint egy napló a történeteinkről, Meryl” – mondta neki egy este. “Egy napló arról, hogyan mentett meg egy kedves nő egy kislányt, és hogyan lett belőle egy gyönyörű család tagja”.
Mit tanulhatunk ebből a történetből?
- Akik tudják, hogyan kell szeretetet adni, mindig szeretetet kapnak. Meryl egy kedves nő volt, aki az életét kockáztatta, hogy megmentse a 8 éves Demit. Évekkel később, amikor a nőnek szeretetre és gondoskodásra volt szüksége, Demi nem gondolkodott kétszer, hogy megadja-e neki.
- Ha kedves vagy valakihez, az tízszeresen tér vissza hozzád. Meryl megmentette Demi életét, és cserébe Demi befogadta, amikor évekkel később találkoztak. Isten azzal jutalmazta Meryl kedvességét, hogy Demi családtagjává tette.
Oszd meg ezt a történetet barátaiddal. Talán feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a művet olvasóink mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. Bármilyen hasonlóság a valós nevekkel vagy helyszínekkel pusztán véletlen egybeesés. Minden kép kizárólag illusztrációs célokat szolgál.
