Egy napon a tanár azt kérte a diákjaitól, hogy írják fel egy lapra azoknak a személyeknek a nevét, akiket nem szeretnek, majd megkérte őket, hogy másnap mindenki annyi paradicsomot hozzon magával, ahány személy nevét felírta a lapra.
Volt olyan gyerek aki egy tele zacskó paradicsomot hozott, volt amelyik kettőt, ötöt, tízet.
A tanár azt mondta a diákoknak, hogy ezeket a paradicsomokat maguknál kell hordják 2 héten keresztül, néhány gyerek pár nap elteltével már siránkozni kezdett, mert a paradicsomnak már kellemetlen szaga lett.
Egy hét elteltével a tanár ismét találkozott a diákokkal és meghallgatta a panaszaikat, a következő képpen válaszolt:
– Mindez nagyon hasonlít arra ami a szívetekben van, amikor egyes embereket nem szerettek. Az utálat tönkreteszi a lelket és megbetegíti. Ha a rothadt paradicsom szagát nem tudjátok elviselni egy hétig, akkor gondoljatok bele abba, hogy milyen a szívetek amikor valakit nem szerettek! És ez így megy évről – évre.
A szív egy gyönyörű kert, amelyet gondozni kell és rendszeresen ki kell irtani a gazt belőle. Meg kell bocsátani azoknak a személyeknek akik megsértettek benneteket, mert csak így lesz helye a szívetekben azoknak az embereknek és dolgoknak, amelyek igazán fontosak az életben.
