A legújabb felfedezések szerint a gondolataink, érzéseink és cselekedeteink képesek alakítani az agyunkat. A pozitív gondolkodás erősíti az immunrendszert, ugyanakkor növeli az életkedvet és az élettartamot. Ezért aztán fontos, hogy kedvességgel, nagylelkűséggel és optimizmussal álljunk az élethez.
Az első lépés Dr. Constantin Dulcan neurológus szerint az, hogy megértsük az agyunk működését, és a benne lejátszódó folyamatokat. Ma már tudjuk, hogy az idegsejtek is képesek regenerálódni, legalábbis részben.
Minden, amit gondolunk, és minden, ami velünk történik, az agy különböző területein megy végbe. Most már arra is megvannak az eszközeink, hogy nyomon tudjuk követni, mi történik az agyban, amikor gondolkodunk, vagy amikor cselekszünk. Azt is tudjuk, hogy az agy állandó kommunikációban van a perifériás idegrendszerrel. Tehát állandó párbeszéd van az agyban a kezet vagy lábat képviselő terület és a tényleges végtagok között. Ha véletlenül elveszítünk egy szegmenst, az a terület vagy elsorvad, vagy egyszerűen egy másik területre vándorol, és megkétszerezi a funkcióját.
Az agy működésének megértése különböző betegségek megértéséhez is elengedhetetlen. Az Alzheimer-kór például az agyszövet degenerálódásával, elsorvadásával jár. A betegség hátterében az agy bizonyos területein kialakuló plakkok és zárványok állnak. Az agyban lévő kapcsolatok megszakadnak, ezért a beszéd vagy egy emlék felidézése nehézséget okoz, vagy teljesen lehetetlenné válik.
Második lépés: Új neurális hálózatok létrehozása (neurogenézis). Ennek köszönhetően egy egész életen át fenntarthatjuk szellemi frissességünket, és képesek lehetünk új ismeretek elsajátítására. Richard Davidson tanulmányaiból kiderül, hogy a gondolatoknak, szavaknak, eszméknek, fogalmaknak, érzelmeknek jelentésüktől függően is vannak kivetülései az agyban, és ezek mindegyike új hálózatokat hoz létre. Tehát ha tanulunk, ha olvasunk, új idegen nyelvet vagy új fogalmakat tanulunk meg, akkor új neurális hálózatok jönnek létre.
Ezért elmondhatjuk, hogy agyunkat a gondolataink, érzéseink és cselekedeteink alakítják, formálják. Az agy a legkevésbé merev szervünk, mindig képes a megújulásra, és ez, megfelelő hozzáállással segíthet abban, hogy sokáig fiatalosak maradjunk. Ehhez az egyik legfontosabb dolog, hogy folyamatosan edzésben tartsuk az agyunkat, az ugyanis úgy működik, mint egy izom: ha nem használjuk, elsorvad.
Harmadik lépés: A pozitív érzések jó közérzetért felelős hormonokat termelnek. Jelentésüktől függően a gondolatok, szavak, érzelmek, érzések az agy különböző területein kerülnek feldolgozásra. Ha azt mondod, valakinek, „szeretlek”, akkor a bal homloklebeny jobban befogadja az információt, mint a jobb elülső lebeny. Ha éppen ellenkezőleg, azt mondod neki, „utállak”, ez az információ kétszer, négyszer lassabban kerül elküldésre a jobb homloklebenybe, és nem a balba, mintha az agy vissza akarná utasítani ezt. Ez minden érzésre igaz.
A pozitív gondolkodás szeretetet, együttérzést, empátiát, hitet, nyugalmat, megbocsátást, optimizmust jelent. Biokémiai szempontból mindezek az érzések jó közérzetet kiváltó hormonok termelését váltják ki: ezek a dopamin, endorfin és az oxitocin. Az oxitocint szeretethormonnak is nevezik, mert akkor szabadul fel, ha valamilyen örömteli helyzetben vagyunk: például, ha szerelmesek vagyunk, együtt vagyunk a barátainkkal, de szülés közben is, így az édesanya azonnal köteléket érez újszülött gyerekével.
Ezért a pozitív gondolkodás erősíti az immunrendszert, elősegíti a neurogenézist, növeli az életenergiát és meghosszabbítja az élettartamot.
A stressz és a harag ellenben csökkentik a neuronok számát. A negatív gondolkodás gyűlöletet, irigységet, kapzsiságot, haragot, rosszindulatot, kétséget, pesszimizmust, depressziót, félelmet, haragot, dühöt jelent. Ezek az érzések teljesen más hormonokat termelnek: adrenalint, noradrenalint és kortizolt. Ezek normális körülmények között is megtalálhatók a szervezetben, de stresszes állapotban fokozottan termelődnek, ami már problémát jelent. A kortizol például magas vérnyomást és akár tachycardiát is okozhat.
Negyedik lépés: A viselkedés formálása és a nevelés fontossága. Az energiamezőknek hatalmas jelentőségük van az életünkben, ezért fontos ezekre odafigyelnünk. Ha például összeveszünk valakivel, még egy ideig ez a kellemetlen élmény foglalja le a gondolatainkat. Ezzel létrehozunk egy negatív energiamezőt, ami beszivárog a sejtjeinkbe, és ennek következtében a gondolkodásunk is eltér a megszokottól.
Folyamatosan magunkkal hordozzuk a kimondott és kimondatlan szavak energiamezejét, és azok vagy a hasznunkra, vagy éppen a kárunkra lehetnek.
A jelenlegi epigenetikai kutatások szerint a sorsunk nincs teljes mértékben a génjeinkben kódolva. A gének az étrend, a stressz, az érzelmeink, a gondolkodásunk, a viselkedésünk és a meggyőződéseink függvényében változhatnak, és ezeket a változásokat az utódainknak is átadhatjuk. Például az erőszakosság génje is örökölhető, de az oxitocin ellensúlyozhatja ezt.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy nevelünk fel egy gyereket. Az a gyerek, akivel nem törődnek a szülei, úgy nő fel, hogy azt gondolja, az egész világ olyan, mint az a példa, amit maga előtt lát, és felnőttként bosszút akar állni ezen az ellenséges világon. A szülők, és elsősorban az anya szerepe elengedhetetlenül fontos, hiszen a magzat már az anyaméhben képes érzékelni mindazt, ami a külvilágban történik, és ez hatással van a fejlődésére.
Ötödik lépés: Az egészséges táplálkozás. A gének szempontjából az alacsonyabb kalóriatartalmú étrend az előnyösebb. Ez azt jelenti, hogy nem szabad egyszerre túl sokat ennünk, ideális esetben minden étkezés után enyhe éhségérzettel kellene maradnunk. A túl magas kalóriatartalmú étrend káros a géneknek, és megrövidíti az élettartamot. Minden az arányokon múlik.
A szabad gyökök olyan struktúrák, amelyeket a szervezetünk azért hoz létre, hogy megvédjen minket a különféle betegségektől, de túlzott mennyiségben, az életkor előrehaladásával, sok kárt okozhatnak nekünk. Ezért az antioxidánsok is nagyon fontosak a szervezetnek.
Ugyanakkor a testmozgás is fontos az agynak, a szívnek és a szervezetnek általában, ezért próbáljunk naponta legalább 30 percet erre szánni. Emellett az optimizmus, a kedvesség, a nagylelkűség és a hit is fontos – mint szellemi táplálékok.
A napsugarak hatása is elengedhetetlenül fontos, amelyek az úgynevezett meridiánvonalakon keresztül jutnak be a szervezetünkbe, amiket már az ősi kínaiak is leírtak. A stressz, a harag és más hasonló negatív érzések azonban blokkolják ezeket az energetikai útvonalakat.
Hogy tudjuk átprogramozni az agyunkat? Ha ellazulunk és pihenünk. Erre több módszer is létezik.
1. Meg kell tanulnunk lazítani napközben
A mindennapi tevékenységek kifárasztanak, legyen szó akár munkahelyi teendőkről, akár házimunkáról. Ezt az energiát, amit a munkafolyamat során fogyasztunk el, helyre kell állítanunk, ezért rendkívül fontos, hogy napközben is tartsunk egy rövid pihenőt. Nehéz lehet ilyenkor ellazulni, de ha találunk egy kényelmes fotelt, vagy akár hanyatt fekszünk, és megpróbálunk egy fél órán át pihenni és elcsendesíteni az elménket, az sokat segíthet.
A légzőgyakorlatok is segítenek, mivel a mély lélegzet energiával tölt fel. Ez a napközbeni pihenő látszólag triviálisnak tűnhet, de mindent megváltoztathat.
2. Válogassuk meg bölcsen a szavainkat és a gondolatainkat
Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy minden kimondott vagy kimondatlan szó hatással van az elménkre, és átprogramozhatja azt. Ha folyton azt mondogatjuk magunknak, hogy öregszünk, akkor gyorsabban is fogunk öregedni, mert ezt hitetjük el az agyunkkal. Vannak szavak, amelyeket el kell távolítanunk a szótárunkból: öregedés, kétség, a „nem” szó, ezek mind negatívan befolyásolnak bennünket.
3. A képzelőerő fejlesztése
Ha szeretnénk minél fiatalosabbak maradni, alkossunk meg egy tetszetős képet a fejünkben, és próbáljuk ezt meg is tartani.
4. Helyes testtartás és légzés
Nem szabad meggörnyedve járni, figyelni kell az egyenes testtartásra. Ha előregörnyedve járunk, a bordáink összehúzódnak, és nem jut elegendő oxigén a tüdőkbe.
Mindezt azonban rendszeresen kell gyakorolnunk, mert csak így számíthatunk tartós eredményre. A gondolataink, érzéseink és szavaink a lényünk részévé válnak, és attól függően, hogy ezek pozitívak vagy negatívak, hasznosak vagy éppen károsak lehetnek.
