Az emberi elme csodálatos tulajdonsága: képes az öngyógyító mechanizmusok beindítására!
Az agyunk az a szervünk, mely egészségünk szempontjából a legfontosabb döntéseket hozza meg, és gondoskodik arról, hogy az egész testet életben tartsa. Prof. Dr. Leon Zăgrean, a bukaresti “Carol Davila” Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Élettani Tanszékének vezetője, és az első romániai Idegtudományi Laboratórium alapítója, elmagyarázta, mennyire erős az emberi elme, és hol található az agy testre gyakorolt gyógyító képessége.
Mennyire erős is az emberi elme?
Az egészség fogalmát az emberek egészen másképpen értik. Romániában például az egészség az összes szerv megfelelő működésére utal. Az egészség tágabb meghatározását az Egészségügyi Világszervezet adja, amely szerint az egészség, a fizikai, mentális és társadalmi jóllétet feltételezi, még akkor is, ha valamely szerv estében zavar lép fel! – mondja prof. Dr. Leon Zăgrean, az “Adevărul” című kiadványban.
Tudományos szempontból, nem az elme a kutatás tárgya, hanem a szerkezeti tekintetben vett agy. Ez minden bizonnyal az elmúlt 400 év paradoxonja. Az embert az határozza meg, amit az elméje végez. Az emberi agy olyan struktúra, amely kifejezi a tudatot. Rajta keresztül jut kifejezésre, és frissül fel az elme és a tudat.
Az idegtudomány azonban tudományosan közelíti meg az agyat.
„Természetesen nem tudjuk elválasztani az elmét az agytól, mivel az elme összetettebb jelenség, mint az agy. A tudatosság az, ami frissíti és realizálja az agyban tárolt információk ezen dimenzióját. Nem tudom elfogadni azt a feltételezést, hogy az agyban található információk csak azok lennének, amelyeket életünk során megtanulunk, hanem szerintem azok is, amelyeket biológiai elődeink már egyszer megtanultak. Minden bizonnyal egy folytonosságát képezünk mindannak, amit őseink elsajátítottak. Mi magunk vagyunk tehát a genetikai anyag megfelelője!” – mondta Dr. Zagrean.
Egy adott szót, melyet életünk első éveiben megtanulunk kiejteni, ősi információ formájában tároljuk. Köztudott, hogy sokkal könnyebben megtanuljuk az anyanyelvünket, mint egy idegen nyelvet. Például egy Romániában született gyermek román szülőkkel, aki átkerül egy másik környezetbe, egy másik országba, egy másik nyelvterületre, ahol nem érintkezhet biológiai szüleivel, sokkal nehezebben fogja megtanulni az új nyelvet – tette hozzá az orvos.
Az információk molekuláris vagy akár szubmolekuláris szinten szerveződnek. Néhányan még a molekula elektrokémiai lenyomatáról is beszélnek ebben az esetben. Más szóval: ez egyfajta mező, amely az anyagot kíséri. Ahogy igyekszünk a fizikai anyag mélyére tekinteni, végül is az energia és az információ keverékéhez érünk el, kvantum szinten. Az idő és a tér létezése ezen a ponton már nem érvényes, és a molekulák közötti különbségek szinte észrevehetetlenek.
Öngyógyító képesség az elme hatalmával
Az első lépés e tekintetben, az egészség fenntartása és a betegség megelőzése. E téren kell lennünk a leghatékonyabbaknak. Az egészség nem a fizikai szerkezet integritása, hanem az egyén fizikai szerkezetének és mentális dimenziójának összessége.
Vannak olyan emberek, akiknek nincs lábuk, vagy betegek, de ennek ellenére mégis egészségesebbek, mint a sértetlen szervekkel és testrészekkel rendelkező társaik, mert egyszerűen jól érzik magukat, és tisztában vannak jólétükkel – mondja Dr. Zagrean.
A jelenlegi civilizáció legnagyobb hiányossága az egészség szempontjából a tudás hiánya vagy a torz, hamis tudás megléte. Sajnos elveszítettük az emberi lény valódi értelmét, és innen kezdődnek a súlyos problémák, és a betegségek. E pusztítás – Dr. Zagrean szerint – a népesség 1%-ának megfelelő szegmenséhez tartozik, amely állítólag a világ vagyonának 99%-át birtokolja.
Erre a helyzetre úgy kerülhetett sor, hogy a jelen ember úgy értékeli önmagát, hogy a „rendelkezem” igét helyezi előtérbe a „tudom” igével szemben. Így aztán az orvostudomány egy veszélyes üzletté vált. Az emberek először az orvoshoz mennek, hogy meghallgatásra találjanak. Az orvosnak azonban nincs ideje erre, ezért inkább még több tesztet, és gyógyszert javasol, és így a beteg visszatér otthonába, anélkül, hogy meghallgatták volna panaszait. Pedig sok esetben az orvosi kezelések helyett inkább a placebo-terápia lenne javasolt, amely tudományos bizonyítást nyert, hogy jótékony hatással rendelkezik.
Konkrét esetek vannak a mellkasi fájdalommal rendelkező betegek esetében, akiknél a műtéti beavatkozás nem hozott látványosabb eredményt, mint a saját, gyógyulásukra összpontosított elméjük. Pontosabban, a valódi beavatkozások esetén, a betegek 61%-a érezte jól magát, míg a „hamis” műtéten átesettek 76% . Más szavakkal, az agyunk képes a gyógyító mechanizmusok kiváltására.
„A stressz a betegség kialakulásának egyik fő tényezője. Ő nem más, mint a gondolatunk terméke, tehát valójában nem létezik. A betegségek kevesebb, mint 5%-át gének okozzák, a többit az ember saját maga. A környezetünk gondolatainkon keresztül működik, ezért mi magunk vagyunk segítségére bizonyos tényezőknek a betegség kiváltásában vagy elkerülésében!” – fejezte be Dr. Leon Zăgrean professzor.
