Az ÚTIFŰ az egyik leghasznosabb gyom, – gyógynövény a világon!

…Rálépsz, figyelmen kívül hagyod, vagy megpróbálod kiirtani a gyepedből…

Azonban ez az ártalmatlan kis fű az egyik leghasznosabb gyógyszer a Földön, ami csak azért könyörög, hogy betakarítsák.

A képen látható növényt sok út szélén, kertben látni, irtjuk, mert gyomnak látszik, közben sok betegséget gyógyít.

Ez a széles levelű útifű.

Felhasználási módjai a következők:

1. Teája a legjobb emésztés segítő. rendberakja a bélflórát, védi a bél falainak egészségét.

2. Összezúzott friss levele kitűnő sebgyógyító. Összehúzza és fertőtleníti a sebeket, zúzódásokat, egyszerűen rátéve a sérült területre.

3. Segít kigyógyulni a náthából, a köhögésből.

4. Csodálatos vértisztító hatásánál fogva kúraszerűen alkalmazva tisztítja a bőrt és enyhíti a reumás tüneteket (a csalánhoz hasonlóan). Ne irtsuk, fogyasszuk!

Hazánkban ismertebb a lándzsás és a széles levelű.

Általánosságban az összes útifűfajta, amelynek több mint kétszáz típusa van, ugyanazt az eredményt adja.

Különösen jól növekedik szegényes, sziklás talajon (mint például az utak) és gyakran található meg a pitypang társaságában.

Többször látni kavicsbányákban vagy építési területeken, ami azt is mutatja, hogy a természet a talaj regenerációjára törekszik.

Az észak-amerikai őslakosok az 1600-as években nevezték el a „fehér ember lábnyoma”-nak, hiszen szemtanúi voltak, hogyan alakultak ki útifűvel teli területek azokon a helyeken, ahol az európaiak széttaposták, megzavarták a talajt.

Hazánkban igen gyakorta előforduló “gyomnövények”.

Réteken, legelőkön, füves helyeken, parlagterületeken, utakon, árkokban mindenhol megtalálhatóak az évelő útifüvek.

A legtöbb talajon megteremnek, nem igényesek.

A népi gyógyászatban az egyik leggyakrabban alkalmazott, jól ismert gyógynövény.

Gyógyászati szempontból a legértékesebb a Lándzsás útifű, de többi felsorolt fajtája is gyógyító hatású, azonban hatóanyag-tartalmuk gyengébb.

Fő hatóanyaga az aukubin nevű glikozid, amely az iridoidok csoportjába tartozik (1,5-2%). Hatóanyagai lehetnek a polifenolok (fenolkarbonsavak és származékaik).

Tartalmaz tovább nyálkaanyagot, C-vitamint, 4 % cserzőanyagot, citromsavat, invertáz és emulsin enzimeket.

Általánosan javallt:

– légzőszervi megbetegedésekre:

ismert az útifű enyhe köptető hatása és magas szilícium-dioxid tartalma, így hatásos lehet tüdő problémák, köhögés és megfázás esetén is.
máj és hólyagbántalmakra

– szúnyogcsípés ellen:

alkoholos kivonatát eredményesen használhatjuk , valamint a csípés felületét bedörzsölve csillapítóként

– nehezen gyógyuló sebek esetén:

segít, hatásosan megszünteti a gyulladást, egyben fertőtlenít

– Szájüregi fertőzés és gyulladás, rekedtség esetén a belőle készített tea és szirup nyugtató hatásúak, csökkentik a fájdalmat, valamint a gyulladást.

– fogyasztó hatású:

a magok – egyfajta psyllium – darálhatóak vagy áztathatóak, ami étkezés előtti fogyasztás esetén elősegítheti a fogyást.

– aranyeres panaszok esetén:

ülőfürdőként erős főzetét felhasználhatjuk, csökkenti a fájdalmat, a gyulladást, és megállítja az esetleges vérzést.
Hatóanyagai miatt aranyér elleni kúpok nélkülözhetetlen alapanyaga.

– emésztőrendszerre:

minden olyan ember számára hasznos lehet, aki antibiotikumot, gyulladáscsökkentőt vagy fájdalomcsillapítót használ, illetve bármilyen élelmiszer- vagy lisztallergiája van.

A levelek és a magvak is használhatóak az emésztőrendszeri betegségek gyógyítására.

A leveleket teaként, leves-hozzávalóként vagy szárítva szószokba használható.
gyulladáscsökkentő tulajdonságánál fogva zúzódások, felületi horzsolások, véraláfutások, rándulások, ficamok, sportsérülések kezelésére használják.

Borogatásként a nyers, letisztított levet (annak nedvét) vagy kivonatait krémekbe keverve alkalmazzák.

– vérzéscsillapító:

semlegesíti a méreganyagokat, használható úgy is, hogy összezúzzuk (vagy szétrágjuk) és utána borogatásként ráhelyezzük közvetlenül a sérült területre, mint a méhcsípés, rovarcsípés, akné, seb, üveg általi vágás vagy bőrkiütés.

Ajánlott a borogatást átkötni és hagyni az útifüvet hatni a maga mágikus 4-12 óráján keresztül.

Az útifű elsősorban a légzőszervi megbetegedések ellen használható, különösen erősköhögés, szamárköhögés, tüdőasztma, hurut de még tüdőtuberkulózis ellen is.

A svájci Künzle tisztelendő, a tősgyökeres természetgyógyász és a gyógynövények nagy hatóerejé­nek szakembere, ezt írja:

“Az útifű mindegyik fajtájából az egész növényt felhasználhatjuk, gyökerét, szárát, virágját és termését.

Nincs még egy növény, amelyik úgy tisztítja a vért, a tüdőt és a gyomrot, ezért használ azoknak, akiknek gyenge a tüdejük, veséjük, vérszegé­nyek, sápadtak, kiütéseik, májfoltjaik vannak, köhécselnek, rekedtek.

Az útifű csodaszer számba mehet az emberi szervezet számára, hiszen alkalmas menstruációs nehézségek, emésztési problémák, bőrpanaszok és ízületi gyulladás kezelésére is.

Az útifűből balzsam is készíthető a sürgősségi készlet alapdarabjaként, ami akár egy védőréteget képezhet, vagy használható általános tisztításra is.

Emellett figyelemre méltó az aranyérre gyakorolt nyugtató hatása.

Adható salátához, rágható a szomjúság enyhítésére, vagy hirtelen sültek hozzávalójaként is élvezhető.

Bronchitis, tüdőasztma esetén nagyszerű hatása van a teának, amelyet a következőképpen készítünk el:

egy csésze hideg vízbe egy szelet citromot teszünk, hozzáadunk egy púpozott kávéskanál barna kandiscukrot, mindezt felforraljuk, négyszer-­ötször hagyjuk bugyogni, majd levesszük a tűzről és csak ekkor tesszük bele a púpozott kávéskanál teakeveréket.
Fél percig állni hagyjuk.
Súlyosabb esetekben napközben négyszer-ötször frissen kell elkészíteni a teát. Kortyonként fogyasztjuk, amilyen melegen csak bírjuk.

Ahogy régi füvészkönyvekben olvashatjuk, segít máj- és hólyagbántalmakesetén is.

Az útifű-szirup megtisztítja a vért a kórokozóktól és a salakanyagoktól.
Kúraszerűen kellene használni a szirupot minden étkezés előtt felnőtteknek egy evőkanállal, gyerekeknek egy teáskanállal.

Jól ismert, hogy az útifű nagyon régóta kedvelt seborvosság.
A szétmorzsolt friss levelek vágás, darázscsípés, veszett kutya harapása, mérges állatok csípése ellen is segít.
A szétmorzsolt útifűlevéllel minden seb gyógyítható, még az is, amelyik már tíz éve megvan.
Ha útifűlevelet raknak a sebükre, hamarosan bezáródik és meggyógyul.
Az életkor ilyenkor nem számít.
Ha dagad is ez a láb, fürdessük papsajt hideg kivonatával vagy zsurlófőzetben.
A sebek szélét fürdés után körömvirág-kenőccsel kenjük be.
Trombózis esetén is melegen ajánlható az útifű levele.

Az útifű gyakran a túrázók orvossága,

főleg a szúnyogok által sújtott területeken.

Főként azért, mert vérzéscsillapító hatása semlegesíti a méreganyagokat, használható úgy is, hogy összezúzzuk (vagy szétrágjuk) és utána borogatásként ráhelyezzük közvetlenül a sérült területre, mint a méhcsípés, rovarcsípés, akné, seb, üveg általi vágás vagy bőrkiütés.

Ajánlott a borogatást átkötni és hagyni az útifüvet hatni a maga mágikus 4-12 óráján keresztül.

Az útifűből balzsam is készíthető a sürgősségi készlet alapdarabjaként, ami akár egy védőréteget képezhet, vagy használható általános tisztításra is.

Emellett figyelemre méltó az aranyérre gyakorolt nyugtató hatása.

Az útifű híres az emésztőrendszerre gyakorolt gyógyító hatásáról.

Minden olyan ember számára hasznos lehet, aki antibiotikumot, gyulladáscsökkentőt vagy fájdalomcsillapítót használ, illetve bármilyen élelmiszer- vagy lisztallergiája van.

A levelek és a magvak is használhatóak az emésztőrendszeri betegségek gyógyítására.

A leveleket teaként, leves-hozzávalóként vagy szárítva szószokba használható.

A magok – egyfajta psyllium – darálhatóak vagy áztathatóak, ami étkezés előtti fogyasztás esetén elősegítheti a fogyást.

Ismert az útifű enyhe köptető hatása és magas szilícium-dioxid tartalma, így hatásos lehet tüdő problémák, köhögés és megfázás esetén is.

Az útifű csodaszer számba mehet az emberi szervezet számára, hiszen alkalmas menstruációs nehézségek, emésztési problémák, bőrpanaszok és ízületi gyulladás kezelésére is.

Adható salátához, rágható a szomjúság enyhítésére, vagy hirtelen sültek hozzávalójaként is élvezhető.

Felhasználási módok:

– Teakészítés:

1 púpozott teáskanállevelet adunk 1/4 liter vízhez; csak forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk.

– Teakeverék:

1 púpozott teáskanálnyi keveréket 1/4 liter vízzel leforrázunk.
A keverék­hez kakukkfüvet és útifüvet veszünk 1:1 arányban.

– Levélborogatás:

a frissen szedett széleslevelű vagy lándzsás útifűlevelet megmossuk, egy deszkán összetörjük és felrakjuk.

– Otthoni elkészítés:

Szirup:

két összmarék útifűlevelet ledarálunk.
Ehhez a levélpéphez 300 gramm nádcukrot és 250 gramm valódi mézet és kevés vizet adunk, hogy oda ne égjen.
Folyamatos kevergetés közben gyenge tűzön főzzük, amíg sűrű massza keletkezik belőle, amit azon melegen üvegekbe töltünk. Hűtőszekrényben tároljuk.

Az útifüvek levelének présnedve vagy hideg vízzel készült kivonata egyes kórokozó baktériumok fejlődését gátolja.

Csökkenti a gyulladást, antibiotikus hatású.

Sebgyógyító, vérzéscsillapító hatása már a népgyógyászati tapasztalatokból is ismert, ezt tudományos kutatások eredményei igazolták vissza.

Nyákoldó hatású, ezért a felső légutak gyulladásos folyamatainak gyógyításában, valamint bronchitis, makacs köhögés, hurutoldás esetében is bevált szer.

Javítja az étvágytalanságot.

A gyomor-, valamint a bélrendszerben előforduló nyálkahártya-gyulladásoknál is segít.
A szervezet regenerációs folyamatait támogatja, ezzel az immunrendszert erősíti.

Belső vérzések esetén is javasolt a használata.

Magjának főzete gyermekek enyhe, hatásos hashajtó szere.

Ezek a példák világosan mutatják, az ember akkor is számíthat az lsten patikájára, ha az orvosok már lemondtak a betegről.

Ez a sokoldalú vad gyógynövény jó egészségben tarthat az elkövetkező években.