Ezentúl te is fogyasztani fogod, ha megtudod, mire jó és milyen hatással lehet az egészségedre!
Sokan nem tudják, hogy a csalán nem csak magában, vagy teában felhasználható az egészségünk érdekében.
Kevesen tudják, de a csalán egy nagyon sokoldalú salakpucolóként is funkcionálhat.
A csalán ősidők óta ismert, sokoldalúan alkalmazott gyógynövény, felsorolni is sok számos gyógyhatását: tisztít, salaktalanít, gyulladást csökkent, lázat csillapít, köszvényt, reumát, bőrbajokat gyógyít.
Ma elsősorban a csalánlevelek vizelethajtó hatását tartjuk számon. Egyik legjobb vértisztító, salaktalanító, méregtelenítő növény.
A vesét fokozottabb vízkiválasztásra serkenti, csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, reumatikus megbetegedés kezelésére.
A régi módszert, hogy a fájdalmas végtagokat a csalán friss hajtásaival csapkodják meg, ma is alkalmazzák. Lázcsillapításra, vérszegénységre és kiütésekre is használjuk.
A vese- és hólyagkő képződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok.
Emberi fogyasztásra alkalmas csalánlevet fogyasztva mindezen egészségügyi hatásait élvezhetjük.
Csalánlé készítése emberi fogyasztásra
Újabban – s nagyon helyesen – levélzöldségként is alkalmazzák, hiszen éppen a tavaszi, vitaminhiányos időszakban segíthet a szervezet ellátásában, ráadásul a csalánleves vagy éppen a csalánfőzelék, a párolt csalán új színnel gazdagíthatja étrendünket.
Érdemes egy kevés vízbe tenni, majd lassú tűzön hagyni kifőni, jó sűrűre, hogy egy lekvárnál hígabb, de egy levesnél azért sűrűbb massza legyen belőle, amit érdemes rendszeresen fogyasztani.
A kiskertben is ott a helye
A csalánnak minden kiskertben ott a helye. Több indokom is van rá, le is írom. 🙂
A csalánból készült trágyalé valódi kincs. Olyan anyagokat tartalmaz, mely a fejlődésben lévő növények számára nélkülözhetetlen. Például magas a nitrogén tartalma, amely a zöld tömeg képzését segíti elő. Továbbá magas a magnézium tartalma, amely a zöld színanyag, a klorofill előállításához szükséges a növények számára.
A benne lévő flavonoidok és aminosavak miatt pedig valódi immunerősítőként is szolgál. Szóval a kiskerti növénytermesztésben alkalmazva erős, ellenálló növényeket nevelhetünk a segítségével, főként a termést érlelők esetében, mint a paradicsom, paprika, uborka, tökfélék.
Így készítsd el a csalánlevet
Elkészítése végtelenül egyszerű. Egy edényt meg kell tölteni csalánnal, azt vízzel fel kell engedni, majd a szellőzést biztosítva lefedni. Napos helyre állítva az erjedés hamar beindul, és a hőmérséklettől függően 2-3 hét alatt végbe is megy. Ha lehet a kert legtávolabbi sarkába tegyétek, mert azért meglehetősen büdös. 🙂 Ha a csalánlötyi már nem habzik, leszűrhető és felhasználható.
Én a tavasz beálltával egyből készítem, egészen addig, míg a növények virágot nem kezdenek növeszteni. Ötszörös hígításban locsolom a kiültetett palántákat hetente egyszer.
Könnyebben begyökeresednek, erőteljesebb gyökérzetet fejlesztenek, és erős, haragos zöld növények fejlődnek. A fel nem használt csalánlé komposztra is locsolható.
A magas nitrogén tartalma miatt érésgyorsítóként is működik.
A második indokom arra, hogy a csalán ott legyen a kertben az, hogy több védett lepkefajunk hernyójának tápnövénye.
Például a rendkívül dekoratív atalantalepke és a nappali pávaszem is a csalánra rakja petéit, a kikelő hernyók a csalán leveleivel táplálkoznak. És ugye ki ne szeretne szép lepkéket látni a kertjében…
A harmadik indokom, hogy a csalán nitrogénjelző növény is. Ez azt jelenti, hogy ott jelenik meg tömegével, ahol a talajnak magas a nitrogén tartalma.
Ez azért jó információ, mert a szakirodalom szerint az óriás pöfeteg (kiváló étkezési gomba) is kedveli a magas nitrogén tartalmú talajokat. A következtetés levonását rátok bízom.
Az utolsó indokom, bár ebben tapasztalatom nincs, a csalán az emberi étkezésben is szerepet játszhat, de ennek igazolására inkább ajánlom a szakértőt, olvassátok az Erdőkóstoló blogot!
Szumma szummárum, készítsetek csalánlevet!
