Csülkös körömpörkölt bográcsban – Az ellenállhatatlan magyar pörkölt

Főztük úgy, hogy a körmöt megabáltuk egy fűszeres, de sótlan lében, utána tettük fel a kevesebb főzést igénylő hozzávalókkal bográcsban, és az abalével öntögettük fel. Ezt egyszer egy malacfejjel kombinált csülkös lapockával is elkövettük, valami isteni volt.

Hozzávalók:

4 nagy fej vöröshagyma
8 gerezd fokhagyma, de lehet több is, amennyire szeretjük
4-5 köröm negyedelve
2 szép első csülök csontozve
2-3 ek csemege fűszerpaprika
1 evőkanál édesnemes paprika
1 hegyes erős paprika
sertészsír 2-3 kanállal
nyáron rakhatunk bele 3 paradicsomot, 2 zöldpaprikát, viszont mivel téli recept, téli étel nem igazán tartozéka az ételnek
Ízlés szerint só, ekkora mennyiségnél alapból a csontok miatt 1,5-2 evőkanállal kezdjük, aztán ha kell sózzuk kóstolás után, van, aki tesz bele borsot, köményt, majorannát, de ez nem része az ételnek.

Elkészítés:

A körmöket, csülök húst előkészítjük, ha maradt rajta szőr, akkor eltávolítjuk, majd feldaraboljuk. A legjobb borgácsolva főzni, persze nem mindenki teheti meg, és hát télen nincs is mindig kedv hozzá. Ha van vaslábas, akkor azzal főzzük, ha nincs, de van bogrács, bent is elkészíthetjük benne az ételt. Nem csak a hangulat más tőle, hanem az étel minősége is.

Lassan fogjuk főzni, rá kell szánni az időt, de a végeredmény, és a terjengő illatok mindenért kárpótol.

Beletesszük a lábasba, vagy bográcsba a zsírt, felmelegítjük, majd jöhet az apróra vágott hagyma, amit üvegesre párolunk, majd megy bele a csülök, és a köröm. Mehet a csontja is a csülöknek, attól csak még ízletesebb lesz. Pirítjuk addig, míg minden kis porcika fehérré nem válik. Ekkor megszórjuk a paprikával, és jól átforgatjuk, hogy minden része szép piros legyen. ha rakunk bele paradicsomot, paprikát, akkor itt az ideje, a fokhagymát rányomjuk, vagy apróra vagdalva hozzáadjuk, aztán sózzuk, és felkavarjuk. Annyi vizet öntünk hozzá, hogy ellepje az egészet, de csak éppen hogy, megkavarjuk, vigyázunk, hogy semmi ne lógjon ki a léből, mert akkor az nem fő át úgy.

Innentől pedig várunk, várunk, és várunk. Ez a legtöbb, amit tehetünk. Közben – kétharmad főzésnél nem árt megkóstolni, mert ha kell, akkor itt az idő utánasózni. Akkor készül el, ha a leve, de már nem csak a leve, hanem a gőze is ragadós-tapadós. Nem zubog, hanem bugyog, mint a láva.

Ha tunkolni szeretnénk, akkor nem főzzük bele a krumplit, de ha mégis benne szeretnénk látni a köretet, akkor a megtisztított krumplit hasábokra vágva beledobjuk, és hagyjuk megfőni. Mennyei ízú lesz.

De én szívesen lemondok a mennyei ízért, ha cserébe ott a sok, sűrű, ragacsos szaft…

Elején lehet fedő alatt is főzni, de nagyon lassan, de a végén, az utolsó órában, félórában mindenképpen le kell venni róla.