Stephanie és Graham Freels ötös ikrek büszke szülei, de az idáig vezető út nem volt könnyű. Miután 5 évig küzdöttek meddőségi problémákkal, méhen belüli inszemináció segítségével végül ötös ikreik fogantak, és nem is lehettek volna boldogabbak. Bár a babák a vártnál jóval korábban, a terhesség 27. hetében jöttek világra, gyorsan megerősödtek, és most mindannyian nagyszerűen vannak.
A 27 éves Stephanie és a 29 éves Graham Washingtonban élnek, de egy időre Arizonába költöztek, ahol a legjobb specialisták megfigyelés alatt tarthatták a nőt a terhesség alatt.
„Amikor úgy nősz fel, hogy a legnagyobb álmod, hogy anya lehess, és ez nem történik meg, az szívszorító érzés” – magyarázta Stephanie, aki végül a negyedik inszemináció után esett teherbe. „Az emberek megállás nélkül imádkoztak értünk, és azt hiszem, ez a legfőbb oka annak, hogy az ötös ikreink itt vannak” – tette hozzá.
Az első akadály ugyan elhárult, amikor az ikrek megfogantak, de maga a terhesség sem volt könnyű. Stephanie reggeli rosszullétei egész nap kínozták őt, és gyümölcsön kívül semmi mást nem tudott enni. „Napi 4500 kalóriát kellett volna ennem, ezért Graham elkezdett nekem turmixokat készíteni. Mindegyik 1000 kalória volt” – mondta a nő.
A hányingertől és a lábdagadástól eltekintve azonban a saját szavaival élve „tökéletes” terhessége volt, egészen addig, amíg a vártnál jóval korábban, a 27. héten be nem indult a szülés.
A babáknak eredetileg szeptember 1-jén kellett volna megszületniük, de Stephanie június 4-én vajúdni kezdett. Először nem is gondolta, hogy valóban beindulhatott a szülés, mivel a fájdalmai nem voltak olyan erősek, de amikor megértették, hogy mégis erről van szó, Graham pánikba esett. A cél eredetileg az volt, hogy eljussanak legalább a 34. hétig, de az ikrek nem voltak hajlandók addig várni.
Stephanie, aki korábban tornaedző volt, most már nevetve emlékszik vissza arra, milyen pánikszerű rohanásban pakolta össze a táskáját a férje, hogy azonnal elindulhassanak. Amikor megérkeztek a kórházba, az orvosok közölték velük, hogy a babák még aznap este megszületnek.
A szülőszobán orvosok és ápolónők egész csapata gyűlt össze, de hiába voltak a legjobb kezekben, Graham még így is nagyon aggódott a babákért, és egy ponton rosszul is lett, ezért megkapta Stephanie oxigén maszkját.
„Elkezdtem elveszíteni a hallásomat. Gyakorlatilag megsüketültem. Odanéztem Stephanie-ra, és láttam néhány dolgot… aztán elkezdtem bizsergést és forróságot érezni, ránéztem az ápolónőre, és azt mondtam: össze fogok esni” – emlékezett vissza az édesapa.
Az ötös ikrek – négy lány és egy fiú – Adelyn, Eliana, Linnea, Harper és Fisher császármetszéssel jöttek világra, és bár mindannyian 1 kiló alatt voltak, a jó hír az volt, hogy egyiküknek sem volt szüksége lélegeztetőgépre. „Minden egyes babát láthattunk, mielőtt az intenzív osztályra vitték volna őket. Egyszerűen hihetetlen volt” – mesélte Stephanie.
Egy hónappal később az édesanya végre mind az öt babát a karjában tarthatta. „El sem tudtam hinni, hogy korábban mind ott voltak bennem” – mondta. 76 nap után mind az öt babát kiengedték az újszülött intenzív osztályról, és a család augusztus 27-én végre hazautazhatott Washingtonba.
A szülők szerint az ikrek nagyszerűen viselték az utazást, és szinte végig csendben voltak a repülőn. „Egész idő alatt aludtak. Nem is mehetett volna jobban” – mondta Graham.
A család napi 50 pelenkát használ el, de a szülők a kezdeti nehézségek ellenére nem tudnak betelni kisbabáik látványával. Az ikrek azonban úgy tűnik, néha értékelnének egy kis külön töltött időt. „Amikor letesszük őket a földre, elkezdik ütlegelni egymást” – mondja Stephanie, Graham pedig viccesen hozzáteszi: „Túl sokat voltak együtt az anyaméhben.”
