Nagyszüleink tudták, hogyan kell spórolni, ugyanis rá voltak szorulva. Ők háborús időkben voltak gyerekek, fiatalok, felnőttek, a szüleiktől is csak azt láthatták, hogy bizony mindent meg kell fogni. A ma emberének többsége nem spórol, pedig nem ártana, főleg, hogy ínséges idők jönnek (ha hinni lehet az előrejelzéseknek). Nézzük egy-két bevált spórolási trükköt nagyszüleinktől!
Nagyszüleink spórolási trükkjei – A fülünkbe égetett mondatok
Kapcsold le magad után a villanyt, ne égesd feleslegesen! Addig fel nem állsz az asztaltól, amíg meg nem eszed az eléd rakott ételt! Ne pancsolj a vízzel! Osztozz a testvéreddel! – És még sok hasonló mondatot sorolhatnék, biztos vagyok benne, hogy mindenki hallott hasonló intelmeket. Nem volt ez véletlen, nálunk sem lehetett feleslegesen égve hagyni a villanyt, mindig ránk parancsoltak és le kellett oltanunk, amíg meg nem szoktuk.
Az evés is teljesen más, nagyon sok szülőtől hallom, hogy a gyerek válogatós és sorra pakolják elé a különböző fogásokat, amik aztán a szemétben végzik – nekünk nem volt választás, egyféle étel volt és meg kellett ennünk, ha nem akartunk éhesen ágyba feküdni.
Nagyszüleink spórolási trükkjei – Vízspórolás
A mai világban rengeteg kertben van automata öntözőrendszer, ami vezetékes vizet használ. Ráadásul veteményest alig találni, mindenki a füvet akarja locsolni. Nagyszüleink idejében ez a helyzet fordítva volt, alig lehetett találkozni szép füves kerttel, sokkal inkább gazmentes veteményeseket lehetett látni mindenhol. Nagyszüleink kutakat használtak, valamint mindent megtettek annak érdekében, hogy az esővizet összegyűjtsék és hasznosítsák. A gyerekek vagy egymással fürödtek vagy egymás után, de ugyanabban a vízben.
Nálunk is sokszor megesett, hogy a két gyerek után a vízben megtisztálkodott még a két szülő is. Ráadásul ezt követően sem engedték le a vizet, hanem felhasználták – ebben áztatták a szennyest. Nagyszüleink a kézmosásnál is spóroltak, egy lavórba engedtek vizet és abban mostuk a kezünket egész nap. Mosni sem mostak minden nap, általában egy héten csak egyszer végezték el ezt a műveletet.
Nagyszüleink spórolási trükkjei – Fűtésspórolás
Nagyszüleink idejében teljesen más volt a fűtés is, általában a napot a konyhában töltötte a család, és csak itt ment a fűtés egész nap. Fűtés…igen, a sparhelt volt a konyhai fűtőeszköz, itt készült az étel és ez adta a meleget is. Csak estére melegítették fel a szobákat, amikor pedig bebújtunk az ágyba, le is zárták. A dunyha alatt jó melegünk volt, nem is kellett fűtés, reggel pedig jöhetett a jó meleg tea, ami felmelegített mindenkit.
Nagyszüleink spórolási trükkjei – Ételspórolás
Sokkal kevesebb ételt dobtak a szemétbe nagyszüleink, mint mi. A kenyeret ők addig ették, amíg volt, még szikkadtan sem dobták ki, inkább tejbe mártották és úgy ették. Ha teljesen kiszáradt, akkor ledarálták, ebből lett a zsemlemorzsa. A főtt ételt sem dobták ki, volt, hogy 3-4 napig is ugyanazt ették. Szinte mindent maguk készítettek, a tésztát sem a boltban vásárolták, hanem maguk gyúrták. A zsíros és a vajas kenyér egyáltalán nem számított cikinek, sőt, a legtöbb helyen minden nap fogyasztották.
Mivel volt veteményes és voltak gyümölcsfák, rengeteg befőzés ment egész nyáron. Rengeteg lekvár, befőtt, kompót, szörp készült, az idényjellegű zöldségeket és gyümölcsöket lefagyasztották, hogy télen ezeket fogyaszthassák. A befőttek levét hígították, ezekből szörpöket készítettek. Sokszor nem volt pénz húsra, így gyakran helyettesítették ezt, volt, hogy például tojáspörköltet készítettek.
Ezeken kívül is sok spórolási trükköt tanulhattunk nagyszüleinktől, de ha belegondolok, már ezekkel is rengeteget tudunk spórolni. Ha van Nektek is valamilyen trükkötök nagyszüleitektől, osszátok meg velünk nyugodtan!
