Az idős emberek bölcsessége sok helyzetben erőt adó és útmutató tud lenni. Hátuk mögött egy szekérderék élettapasztalat, előttük pedig az élet, amit pontosan úgy fogadnak el, ahogy a Jóisten adja. Miben rejlik a titkuk? Talán abban a végtelen és kimeríthetetlen belső hitben, ami a birtokukban van.
A csíkjenőfalvi Amália néni 94 éves, csodálatra méltó életereje sokunk számára példaértékű lehet. Beleszületett a falusi munkába, szántottak, vetettek, mindig is teheneket tartottak, hiszen csak így lehetett megélni.Ma is kitisztítja a marhák alól a trágyát, és teszi, amíg az erejéből futja.
“Elég bajos volt az iskola. Nem értettünk románul, a tanítók nem magyarázták el. Hat osztályt jártam, aztán tovább nem mentem. Hetet kellett volna, de aztán bekövetkezett a változás, s így aztán kimaradtam”
“Két-három rend ruhával felnőttünk. S azután a Jóisten rendelt, mert dolgoztunk, s lett”.
“A goromba édesapa és édesanya nem tud jó gyermeket nevelni. Azt szelídíteni kell, annak magyarázni kell, és annak jó példát kell mutatni. Tanítani kell a gyereket kicsi kortól mindenre, az evéstől kezdve a dologra, hogy jó gyermek tudjon lenni belőle” – mondja.
“Az én uram asztalos mester volt. Minden szeget ebbe a házba ő ütött bele. Egymást értékeltük, a családot szerettük, ő is, én is, itthon szerényen éltünk”.
“Mindenki szeresse a dolgot. Mert, ha mi nem szerettük volna a dolgot, bele is haltunk volna. De szerettük, s akkor a termés valahogy lett,
A 94 éves néni ma is megpróbál minden zöldséget megtermelni maga számára “húszféle vetemény” van a kertben. “Ez megér sok mindent, mert nincs vegyszer benne” – mondja.
