Több népies névvel büszkélkedhet: egres, pöszméte, piszke, büszke.
Megvolt mindennek a varázsa és nem úgy volt ám, hogy a nagyi leszedte aztán készen odaadta, ha enni akartál hát nem voltál elkényelmesedve szóval szépen leszedted. Ilyenek, hogy megmosni, na most szégyen nem szégyen, de tegye szépen a szívére az a kezét, aki lemosta, mert mi ugyan nem és mégsem lett semmi bajunk.
Bogyós gyümölcsök fajtájából nálam ez vezeti a listát, ami azért nem olyan rövid, de az egres mellett a másik nagy kedvencem a ribizli. Gondolom ezzel nem vagyok egyedül…. Bár én egyik ilyen bogyós gyümölcsre sem szeretek cukrot tenni, mert az elveszi az igazi gyümölcsízt, ami pótolhatatlan finomság!
Eurázsiai elterjedésű faj. Európában szinte az egész kontinensen megtalálható nyugaton a Brit-szigeteken, északon Skandináviában, délen a Mediterráneumban is (itt inkább csak a hegyvidékeken), sőt innen átnyúlik Észak-Afrikában az Atlasz-hegységbe. Keleten a Kaukázuson át Mandzsúriáig, Észak-Kínáig terjed (ázsiai változatát egyes szerzők külön fajnak tekintik). Az Alpokban 1800, a Kárpátokban 1400 méteres tengerszint feletti magasságig nyomul fel. A termesztett egres sok helyen elvadult, így eredeti elterjedése ma már nem állapítható meg.
Magyarországon az Északi-középhegységben, valamint a Pilisben, a Vértesben és a hozzájuk kapcsolódó dombságokon viszonylag gyakori. A Dunántúl hegy- és dombvidékein, a Kisalföldön elszórtan találhatók állományai; sok közülük valószínűleg kivadult.
Annak ellenére, hogy az egyik legigénytelenebb gyümölcsfajok közé tartozik – zöld, sárga és vörös fajtájának – számtalan egészségre gyakorolt jótékony hatása van. Talán jellegzetes fanyar íze miatt kevésbé népszerű gyümölcs.
A népi gyógyászatban megannyi betegség ellenszereként tartják számon. Jótékony hatással van a máj, a szív és a vese működésére, de a gyomrot is karbantartja azáltal, hogy segíti az emésztést. A belőle készített szörpöt nagyanyáink erős megfázás és magas láz esetén használták, mivel hűsítő hatású és enyhíti a gyulladást. Természetes hashajó, ezért nagyobb mennyiség fogyasztása esetén jobb elővigyázatosnak lenni.
Magas A-, B1-, C- D- és E-vitamin- valamint minimális energiatartalma miatt a fogyókúrázók egyik legideálisabb gyümölcse. Ezen kívül citromsav, szőlő- és gyümölcscukor, pektin, niaci, kálium, foszfor, kalcium található benne, melyekből adódóan rendkívüli védelmet biztosít a szervezet számára. A pektin nemcsak a bélműködést stimulálja, hanem a magas koleszterint is csökkenti. Nem utolsó sorban pedig a daganatos megbetegedésekkel is sikeresen felveszi a harcot, mivel magas antioxidánstartalommal rendelkezik.
Felhasználása: termését általában félérett állapotban szüretelik. Nyers fogyasztásán kívül ízletes kompót, bor, szörp, dzsem, gyümölcssajt, leves, mártás és gyógykenőcs készíthető belőle. Az érett bogyók pedig mélyhűtőben huzamosabb ideig is megőrzik zamatos ízüket.
Az egres 50-150 centiméter magas, a magasságánál többnyire szélesebb, sűrű ágrendszerű, lombhullató cserje. Tüskés vesszői kissé szőrösek vagy kopaszak, halvány szürkésbarna színűek, hosszában barázdáltak. Az 1-2 centiméter hosszú merev tövisek közvetlenül a levelek (szárcsomók) alatt erednek a száron kettesével vagy hármasával. Egyes változatoknál a szárközökön is találhatóak rövidebb tüskék. A levelek kerekded vagy szív alakúak, tompán 3 vagy 5 karéjosak, szélességük 2-5 centiméter. Éle a karéjok csúcsán mélyen, szabálytalanul csipkézett, oldalán ép. Felső felületük lehet kopasz vagy szőrös, fonákjuk az ereknél szőrözött. A levélnyél hossza nagyjából megegyezik a lemezével, elszórtan szőrös. Ősszel sárgásra színeződik.
Áprilisban virágzik. Az 1-3 virágból álló fürtök a szárcsomókból eredő rövidke hajtások csúcsán nőnek. A virágok kicsik, nem feltűnőek. A kocsány és a harang alakú vacok szőrös vagy mirigyszőrös. A csészelevelek visszahajlóak, kívül zöldek, belül piszkos bíborvörösek. A fehér, felálló szirmok csak fele-harmada olyan hosszúak, mint a csészelevelek. A világos-zöldes porzók kilógnak a csészecsőből. A bibe rövidebb, mint a porzók, kétkaréjú, éretten ragadós. Illata kellemetlen, a sóskaborbolyára emlékeztet. Az önmegporzást úgy kerüli el, hogy a bibék előbb érnek a porzóknál.
A termés 8-15 milliméter hosszú, gömbölyű vagy ovális, többé-kevésbé vörössel futtatott zöldes vagy sárgás, lédús álbogyó. Felülete lehet csupasz vagy szőrös-molyhos. Benne található a 40-50 darab 2-3,5 milliméteres, feketés-barna, szabálytalanul tojásdad mag. A vadon termő egres is ehető, héja savanyú lehet, de húsa édes-savanykás.
Áprilisban, esetleg május elején nyílik, virágai többségükben kétivarúak, de előfordulnak csak termősök is. Termése július végén-augusztus elején érik. Vegetatívan is jól szaporodik, tőről vagy gyökérről sarjadhat. Élettartama nem haladja meg a 20 évet.
Magyarországon a legnépszerűbb fajták a Szentendrei fehér, a Zöld óriás, a Pallagi óriás és a Gyöngyösi piros. Élelmiszeripari, célra vagy befőzésre félig éretten szedik, friss fogyasztásához ajánlott megvárni a termés beérését. Május végén, június elején szüretelhető, érése hosszabb ideig elhúzódik.
Az egres energiatartalma 44 kcal (184 kJ)/100 g. Sok A-, B1- és C-vitamint, 0,8% pektint és 0,5% ásványi anyagot (kálium, kalcium, foszfor, niacin) tartalmaz. Fogyasztása jó hatással van a belső elválasztású mirigyekre, a szívre, májra, vesére. Nagyobb mennyiségben fogyasztva hasmenést okozhat. Az élelmiszeriparban magas pektintartalma miatt más gyümölcsdzsemekhez adagolják szilárdítóanyagként vagy befőzik.
Egres gyógyhatása:
– A népi orvoslás szerint, rendszeres fogyasztása köszvény, vese- és hólyagbántalmak esetén jó hatású.
– A pektin bélbe jutva az ott jelenlévő baktériumok hatására jótékony védőréteget képez a nyálkahártyán.
– Székrekedés esetén enyhíti a panaszokat, sőt a köszméte rendszeres fogyasztása rendszerezi a székletet.
– A vízhajtó és elősegíti a szívizom működését, javítja az anyagcserét és sejtműködést, támogatja az immunrendszert.
– Minimális energiatartalma miatt a fogyókúrázók egyik legideálisabb gyümölcse.
– A köszméte a daganatos megbetegedésekkel is sikeresen felveszi a harcot, mivel magas antioxidáns tartalommal rendelkezik.
– Lázas, gyulladással együtt járó betegségek esetén különösen ajánlott a nyugtató, hűsítő hatású köszméteszörp.
A egres nagyobb mennyiségben való fogyasztása hasmenést okozhat.
