Kína kifejlesztett egy „terhességi robotot”, amely képes élő gyermeket világra hozni
A tudomány, amely eddig leginkább csak sci-fi filmekben tűnt fel, hamarosan valósággá válhat: kínai kutatók bejelentették, hogy dolgoznak a világ első „terhességi humanoidján”, amely képes lehet egy gyermeket kihordani és megszülni.
A fejlesztést Dr. Zhang Qifeng, a Kaiwa Technology alapítója vezeti. A humanoid nem pusztán egy inkubátor, hanem egy olyan mesterséges lény, amely a fogantatástól egészen a szülésig képes lenne szimulálni a terhességet. A tervek szerint a robot hasába építenék be a mesterséges méhet, amely csövön keresztül kapná a szükséges tápanyagokat.
Dr. Zhang szerint a mesterséges méh technológiája már most „érett szakaszban van”, és a következő lépés az, hogy ezt a robotba ültessék, „hogy egy valódi ember és a robot együttműködve érhessenek el terhességet”. Az etikai és jogi kérdésekkel kapcsolatban hozzátette: „Fórumokat tartottunk a hatóságokkal Guangdong tartományban, és benyújtottuk a kapcsolódó javaslatokat a szabályozás és jogalkotás kapcsán.”
A prototípus várhatóan jövőre készülhet el, ára nagyjából 100 ezer jüan (kb. 10 ezer font) lesz. Egyelőre azonban nem ismert, pontosan hogyan történne a petesejt és a spermium beültetése a mesterséges méhbe.
A hír hatalmas vitát váltott ki a kínai közösségi médiában. Sokan etikailag elfogadhatatlannak tartják az ötletet, mondván, a magzatot megfosztani az anyai kötődéstől kegyetlen. Mások azt kérdezik, honnan származnának a petesejtek a folyamathoz. Ugyanakkor sok támogatója is van a fejlesztésnek, akik szerint ez a találmány megszabadíthatná a nőket a terhesség megpróbáltatásaitól. Egy hozzászóló így fogalmazott: „Sok család hatalmas összegeket fizet a mesterséges megtermékenyítésért, mégis kudarcot vallanak, ezért a terhességi robot fejlesztése a társadalom javát szolgálja.”
A koncepció előzményei között ott vannak azok a kísérletek, amikor tudósok koraszülött bárányokat tartottak életben egy műanyag tasakhoz hasonló „biobagban”. A mesterséges méh mindent biztosított, ami a fejlődéshez szükséges: tápanyagban gazdag véráramot és magzatvízszerű közeget. A bárányok 28 nap után megnőttek, hízni kezdtek, és gyapjuk is kinőtt.
Míg a biobag inkább inkubátorként működött, amely lehetővé tette a koraszülöttek fejlődését, a kínai kutatók által tervezett humanoid célja, hogy a teljes folyamatot – a fogantatástól a születésig – végigkísérje.
A mesterséges méhek gondolata azonban régóta vitákat szít. Már az 1970-es években feministák, köztük Andrea Dworkin, ellenezték a technológiát. Egy 2012-ben írt szövegében Dworkin így fogalmazott: „A nőknek már most megvan a hatalmuk arra, hogy megszabaduljanak a férfiaktól, és kollektív bölcsességükben úgy döntöttek, hogy mégis megtartják őket. Az igazi kérdés most az, hogy ha a mesterséges méh tökéletes lesz, a férfiak akarják-e majd megtartani a nőket?”
Az etikai dilemmákra 2022-ben a philadelphiai Gyermekkórház kutatói is felhívták a figyelmet. Tanulmányukban azt írták: „Aggodalomra ad okot, hogy a technológia a terhesség leértékeléséhez vezethet, és csökkentheti annak jelentőségét, hogy a nők a biológiai folyamat révén értelmet, erőt és önmegvalósítást nyerhetnek.”
Mindezek ellenére egy friss felmérés szerint a 18–24 évesek 42 százaléka támogatná, hogy a magzat teljes egészében a nő testén kívül fejlődjön. A fejlesztés sokak szerint választ adhatna Kínában a növekvő meddőségi problémákra is: a terméketlenség aránya 2007-ben 11,9 százalék volt, 2020-ra viszont már 18 százalékra emelkedett.
A kínai kormány emiatt egyre több helyen bevezeti, hogy a mesterséges megtermékenyítés és a lombikprogram bekerüljön az egészségbiztosítási támogatások közé, hogy segítse a gyermektelen párokat. Forrás: dailymail.co.uk
