Még mielőtt megérik a dió, érdemes bőséges mennyiséget összegyűjteni a szép, egészséges diólevelekből.
Lehet vele borogatni, készülhet belőle főzet, tea, olaj, sőt krém is. Több kontinensen is megbecsült népi gyógyászati alapanyag a diófa levele. Ismerjük meg mi is a jótékony hatásait, és azt, hogy melyik országban mire használják leginkább.
Az erdélyi népi gyógyászatban a diólevél-teát hajhullás és korpásodás esetén alkalmazták. A hazai népi gyógyászat is alkalmazza a diólevél-borogatást bőrkiütésekre, fagyásokra, kelésekre és ülőfürdőként aranyér-panasz esetén.
A diólevelet növényi arzénnek is említik az ekcémát és egyéb bőrbetegségeket gyógyító hatása miatt.
A német népi gyógyászatban a könnyebb – viszkető, nedvedző és varas – sebeken, sérüléseken kívül reumát, lábizzadást kúráltak vele. A spanyolok a nehezen gyógyuló sebeket és a fagydaganatokat forró diólevél-fürdővel ajánlják gyógyítani.
Ha külsőleg használjuk, a következő főzetet ajánlják: két maréknyi diólevelet főzzünk 15 percig 2 liter vízben. A főzetet gargalizálószerként, lemosásra, borogatásra, fürdőként is alkalmazhatjuk. Külsőleg borogatásként a diólevél-főzetet ekcéma, fagyás, égés, napégés, zúzódások, ínszalag megnyúlás, kötőszöveti gyengeség kezelésére, ízületi fájdalmak enyhítésére, ütésből eredő véraláfutások eloszlatására, pattanásokra, kelésekre, továbbá korpás fejbőrre használják. Segít a kiütések, az élelmiszerallergiából eredő bőrkiütések, csalánkiütés megszüntetésében.
A levél főzetét a törökök ülőfürdős kúra során is használták, húgyúti gyulladások esetén.
A diólevél reuma ellen is jó. A reumás testrész masszírozásához nem főzetben, hanem olajban oldjuk a diólevél hatóanyagát. Egy liter étolajban egy hónapig áztatunk 10 kanál tört szárított diólevelet, majd leszűrjük. Ezt az olajat használjuk masszírozásra.
A diólevél fertőtlenítő, összehúzó, hámosító hatása külsőleges használatkor is érvényesül.
Remek bolha- és poloskaűző!
Ha bolhával, poloskával fertőzött az ágy, tenni kell az ágyba néhány diólevelet, az elűzi a vérszívókat! Őseink is ismerték ezt a hatását, ezért tettek a szalmazsákba dióleveleket.
Ülj a diófa alá!
Aki ült már diófa alatt, biztosan érzete, hogy mintha a levegő is más lenne alatta. Nem véletlenül! A diólomb az aszpirin hatóanyagához, az acetil-szalicilsavhoz hasonló anyagot juttat a levegőbe.
Ezt a metil-szalicilátot nemcsak a diófa termeli, hanem legalább 28-féle más növény is, a paradicsom, a fűzfák, nyírfák, a fügefa, a meggyfa, az eperfa, az erdei szamóca, de az olyan szép virágok is, mint az ibolya, árvácska, szegfű is.
