Egy idős nő felszállt egy buszra és leült. A következő megállóban egy energikus, fiatal nő szállt fel, és nagy hévvel leült az idős asszony mellé, akit eközben megütött a táskájával…
Egy idős nő felszállt egy buszra és leült. A következő megállóban egy energikus, fiatal nő szállt fel, és nagy hévvel leült az idős asszony mellé, akit eközben megütött a táskájával.
Amikor látta, hogy az idős asszony csendben maradt, a fiatal nő megkérdezte tőle, hogy hogy miért nem panaszkodott, amikor a táskáival megütötte.
Az idős nő mosolyogva válaszolt:
′′Nem érdemes ilyen jelentéktelen dolgot megbeszélni, emiatt szót emelni. Túl rövid a közös utunk, hisz a következő megállóban úgyis leszállok.’
Mindannyiunknak meg kell értenie, hogy az időnk ebben a világban nagyon rövid, ezért értelmetlen küzdelmekkel, haszontalan vitákkal, féltékenységgel, meg nem bocsátással, elégedetlenséggel és a folyamatos kritizálással, házsártossággal tölteni értelmetlen. Idő- és energiapazarlás.
Valaki érdemtelenül megbántott? Ne foglalkozz vele, ne rágódj miatta. Jusson eszedbe: az utazás túl rövid.
Valaki elárult, megfélemlített, megcsalt vagy megalázott? Nyugodj meg. Az utazás túl rövid.
Valaki ok nélkül sértegetett? Ne törődj vele. Az utazás túl rövid.
Bármilyen problémát is okozott neked valaki, mielőtt bármit és bárhogy is reagálsz, cselekszel, ne feledd, hogy a közös út rövid.
Senki sem tudja, hogy mennyi ideig tart az egész utazás. Senki sem tudja, mikor érkezik meg a megállójába. A közös utunk másokkal – pár embert kivéve – rövid.
Becsüljük meg a tartós baráti kapcsolatokat és a családot.
Legyünk tisztelettudók, kedvesek és megbocsátók.
Oszd meg a mosolyod, és mielőtt apróságok miatt vitába kezdesz, mindig jusson eszedbe: az utazásunk NAGYON rövid.
Forrás: Pauline Robertson: Rövid az utazás
