Képzeld csak el, milyen érzés lenne most, a tél közepén, egy hólepte erdőben sétálni, élvezni a hóesést vagy éppen a vakító napsütést és a friss levegőt. Ugyanennyire felvillanyozó, ha tavasszal megyünk ki a természetbe, és gyönyörködünk az üde zöld árnyalataiban, a virágok finom illatában, a madárdalban, vagy nyáron, amikor az erdő hűvösét érezhetjük a bőrünkön, és ősszel is, amikor a természet ezer színben és illatban pompázik… Na ugye, mennyire feltöltő és jókedvre derítő lehet egy kis mozgás, úgy a testnek, mint a léleknek!
Ha ezek után sem hinnél nekünk, akkor itt a tudományos bizonyíték: kutatók dolgoztak azon, hogy megerősítsék, a természet igenis gyógyír az elmének, a léleknek és a testnek is. A tanulmányt 37 súlyos depressziós zavarban szenvedő emberrel végezték, és meglepő eredményekre jutottak.
A Journal of Affective Disorders című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint, a városi környezethez képest a természetben tett séta csökkenti a negatív érzelmi hatásokat a súlyos depressziós zavarban szenvedő embereknél.
A vizsgálatban 18 és 65 év közötti nők és férfiak voltak, akiknek többsége egy nehezen kezelhető MDD-ben (súlyos depressziós zavarban) szenvedők számára létrehozott pszichiátriai rendelő páciensei voltak.
Az alanyoknak csupán annyi volt a dolguk, hogy a napi sétájukat előbb a városban, egy forgalmas utcán kellett megtenniük, illetve egy parkban, távol a város zajától. Mindkét sétát egy napsütéses reggelre időzítették.
A résztvevőket arra kérték, hogy 60 percig sétáljanak, és ne beszéljenek egymással. A kutatók ezidő alatt éberen figyelték, hogy ennyi idő elegendő-e ahhoz, hogy hatással legyen az alanyok hangulatára.
A szakemberek hat alkalommal gyűjtöttek adatokat a séta előtt és után: egy órával előtte, közben és közvetlenül utána, valamint 3, 24 és 48 órával utána. Míg a jó hatásokban nem volt különbség, addig a negatív hatások csökkenését tapasztalták, ami két nappal a séta után is kitartott. A városi útvonal résztvevőinél is csökkent a negatív affektus, de nem olyan mértékben, mint a természetjáró csoportnál.
A tanulmány vezetője, Marie-Claude Geoffroy, a következőket nyilatkozta a PsyPostnak: „Egyre tudatosabbá válik, hogy a természetben való séta boldogabbá tesz minket. A montreali Douglas Mental Health University Institute-ban működő kutatócsoportunk azt vizsgálta, hogy a természetben való séta segíthet-e a súlyos depresszióban szenvedőknek a negatív érzések csökkentésében.
Bár a séta minden környezetben jótékonyan hatott a hangulatra, az eredmények azt mutatták, hogy a negatív érzések, mint a harag, a szomorúság és a stressz – amelyek általában a súlyos depresszióra jellemzőek – jobban csökkentek a természetben tett séta után, mint a városi környezetben tett séta után” – magyarázta a szakember.
A tanulmány arra következtetett, hogy a természet és a vadon jelentősen javíthatja a mentális egészségünket. Szóval ha idegesek vagyunk, stresszelünk vagy szorongunk, a lehető legjobb módja, hogy kiszellőztessük a fejünket, és megszabaduljunk az érzelmi tehertől, hogy sétálni megyünk, lehetőleg zöldövezetben.
Természetesen kocoghatunk is vagy bringázhatunk, a lényeg, hogy a természetben legyünk, hogy kiszakadjunk a gondolataink forgatagából, hogy kitisztítsuk az elménket, és feltöltsük a sejtjeinket friss, oxigéndús levegővel. Forrás
